Lényegében az orvos-beteg kapcsolaton fog múlni, valóban kötelezően meg kell-e hallgatnia a magzat szívhangját annak a nőnek, aki a terhességmegszakítás mellett dönt. Az abortusz szabályairól szóló, nagy visszhangot kiváltó kormányrendelet ugyanis olyannyira homályos, hogy többféleképpen is lehet értelmezni. Miközben a KDNP és a Mi Hazánk győzelemként értékeli, a lapunknak nyilatkozó szakértők és orvosok elképzelhetetlennek tartják, hogy ők bárkit így próbáljanak befolyásolni döntésében.

Ami biztos: a Magyar Közlönyben szeptember 12-én jelent meg az immár az egészségügyért is felelős Belügyminisztérium rendelete, amely a terhességmegszakítás eddigi szabályozásán változtat. Ebben szó szerint az szerepel, hogy az abortusz akkor végezhető el, ha

„a bemutatott orvosi lelet rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”.

Az új rendelet szeptember 15-én lép hatályba.

Bár sokan úgy értelmezték, hogy a „magzati életfunkciók működésére utaló tényező” csakis a szívhang lehet, ez a rendeletben valójában így nem szerepel. Amikor pontosítást kértünk a Belügyminisztériumtól, ők az Országos Sajtószolgálaton keresztül hétfőn kiadott közleményüket ajánlották, mely a várandósság megállapításáról elfogadott új szakmai irányelvről szól.

Ebben már hangsúlyozzák, hogy kutatások szerint a magyarok közel kétharmada az első szívdobbanáshoz köti a gyermek életének kezdetét.

„A szívdobbanás korszerű eszközökkel már a várandósság korai szakaszában kimutatható, ezért a szakmai irányelv teljesebb körben ajánlja a tájékoztatást a várandós nő számára” – írták, hozzátéve, hogy ehhez igazodva adták ki az új kormányrendeletet.

Szívhang-törvényről beszél a kisebbik kormánypárt, a KDNP is, valamint a Mi Hazánk elnökhelyettese, Dúró Dóra, aki már a Jobbikban is az abortusz szigorításáért kampányolt. A politikus Facebook-oldalán ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendelet szerinte „nem jelent szigorítást, csupán tájékoztatás a döntés súlyáról, valódi tétjéről, sokan ugyanis csak egy sejtcsomónak tekintik a gyermeket még ekkor”.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese, már a Jobbikban is az abortusztörvény szigorításáért kampányolt

MTI / Kovács Tamás

Büntetés a nőknek

Máshogy látják a kérdést azok, akiknek végre kellene hajtani a rendeletet. A hvg.hu által megkérdezett szülész-nőgyógyászok kivétel nélkül azt mondták, „büntetés” lenne a nők számára, ha a szívhang meghallgatását kötelezővé tennék, és nehezen is tudnák elképzelni annak gyakorlati megvalósítását.

„Én eddig is mindig megkérdeztem a beavatkozás előtt, meg akarják-e hallgatni, és csak akkor kapcsoltam be a műszert. Ez mindenkinek az egyéni döntése” – mondta egyikük.

Egy másik, budapesti szülész-nőgyógyász szakorvos lapunknak azt is kiemelte, hogy a rendelet szövege egyébként is csak egy „meglévő helyzetet szentesít”. Az abortusz elvégzése előtt ugyanis minden esetben meg kell állapítani a terhességet, amihez szükség van a szívműködés megállapítására is.

„Amikor valaki még csak sejti, hogy terhes, és eljön hozzám vizsgálatra, akkor az utolsó menstruációt követő 5–6. héten általában még csak a petezsákot lehet kimutatni a hüvelyi ultrahanggal. A szívműködés általában a hatodik héttől, néha kicsit később jelentkezik” – mondta.

Éppen ezért terhességmegszakításra nem is szoktak senkit elküldeni a hatodik hétnél előbb.

„Előfordul természetesen, hogy valaki már pontosan tudja, hogy az abortuszt választja és szeretné minél korábban elkezdeni a folyamatot. Egy szakmailag korrekt nőgyógyász azonban ebben az esetben is megvárja a hatodik hetet. Ha korábban, például az ötödik héten végzik el a beavatkozást, a petezsák még olyan kicsi, hogy fennáll a veszélye, hogy nem tudják eltávolítani, és megmarad a terhesség” – mondta.

Akadnak ezenkívül olyan esetek is, ahol megáll a magzat fejlődése, amit szintén a szívhang hiánya mutat ki.

„Statisztikák szerint a terhességek 16–17 százaléka vetéléssel végződik. Ha a vizsgálaton nem lehet kimutatni a szívhangot, akkor a terhesség vagy magától véget ér, vagy műszeres befejezésre van szükség. Ilyenkor természetesen nem abortuszról van szó, ez egy nőgyógyászati beavatkozás” – tette hozzá.

Ha élő a terhesség, akkor annak megállapításához sincs arra szükség, hogy külön bekapcsolják a műszert, amivel az anya is hallja a szívhangot, bőven elég, ha az orvos látja a szív pulzálását.

„Ha ezt kötelezővé tennék, az felesleges büntetés lenne a terhességmegszakítást választó nőknek. Nekem ez eleve egy politikai népnevelésnek tűnik, és nem is hinném, hogy lenne hatása. Több évtizede dolgozom a szakmában, és azt tapasztaltam, hogy akik nem akarják megtartani a gyereket, ennek a hatására sem fogják meggondolni magukat” – mondta.

Senki nem lát be a vizsgálóba

Szakértők most attól tartanak, hogy a homályosan megfogalmazott kormányrendelet az orvos-beteg viszonyt fogja rontani. Mivel ezeken a vizsgálatokon jellemzően csak ketten vesznek részt, lehetetlen ellenőrizni annak betartását és lényegében a nőgyógyászon fog múlni, hogyan dönt.

Ráadásul már korábban sem volt ismeretlen, hogy egy-egy orvos rendelet nélkül is meghallgattatta a szívhangot a betegével, ahogy azt egy olvasónk története is bizonyítja.

„Én 2015-ben egy barátnőmet kísértem el az abortuszt megelőző vizsgálatra Budán, ahová valamiért engem is behívtak. Mindkettőnknek meg kellett hallgatnia a baba szívhangját, én majdnem elájultam, az akkor 20 éves barátnőmmel meg úgy beszéltek, mint a kutyával. Őszintén szólva, én onnantól kezdve azt hittem, hogy ez a bevett gyakorlat, hogy meg kell hallgatnia a szívhangot az anyának, de ha csak most fog életbe lépni ez a rendelet, akkor gondolom, simán patkányság volt” – írta.

Ezt támasztja alá a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) értelmezése is. „Mivel a rendelet nem tartalmazza konkrétan a részleteket, mindenki úgy interpretálja, ahogy akarja. Lehet, hogy lesznek olyan orvosok, akik csak beikszelik az erre vonatkozó mezőt, mások viszont komolyabban veszik az előírást” – mondta Zeller Judit, a civil szervezet magánszféraprojektjének helyettes társvezetője. „Az intézkedés inkább tűnik egy politikai porhintésnek, de üzenete van a nők felé” – tette hozzá.

Ő úgy látja, lennének érdemi megoldások, melyek az abortuszok számának csökkenéséhez vezetnének, de a szabályozás szigorítása biztos nem tartozik közéjük. „Ami valóban segítene, az a megfelelő szexuális nevelés (ehhez persze be kellene engedni az ezzel foglalkozó szervezeteket az iskolákba) és a hozzáférhető fogamzásgátlás” – érvelt a szakértő.

A Mi Hazánk ugyanakkor már utalt arra, hogy ők nem akarnak itt megállni, hiszen a most bevezetett rendelet azt is bizonyítja, hogy nem érinthetetlen az 1992-es törvény sem, „ha keresztény országról beszélünk”.

Ezzel a politikus az 1992-ben bevezetett, világszinten viszonylag megengedő abortuszszabályozásra gondolt, mely szerint Magyarországon jelenleg a terhesség a 12. hétig szakítható meg, ha

• a terhes nő egészségét súlyosan veszélyezteti;
• a magzat valószínűleg súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
• bűncselekmény (szexuális erőszak) következménye, valamint
• a terhes nő súlyos válsághelyzetben van.

A beavatkozás előtt két tanácsadáson is részt kell vennie a nőknek.

AFP

Más kérdés, mit szól ehhez a Fidesz, akik az elmúlt 12 évben nem nyúltak bele ebbe a jogi szabályozásba, és minden létező fórumon hangoztatják, hogy nem is tervezik. Ehhez valószínűleg köze van annak is, hogy a magyar lakosság túlnyomó többsége az abortusz mellett van. Az Ipsos nemzetközi kutatásából az derült ki, hogy a magyarok 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az abortusznak minden vagy a legtöbb esetben legálisnak kellene lennie. 14 százalék szerint a terhességmegszakításnak illegálisnak kell lennie, míg 16 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Így könnyen lehet, hogy a mostani rendeletet csak a Mi Hazánk megnyugtatására készült – hogy ezzel az egyébként is nehéz élethelyzetben lévő nőket büntetik, az valószínűleg már kevésbé érdekli a döntéshozókat.