Horn Gábor: A válság esélyt is adhat a jó iskola megteremtésére
Ma a nyelvtudás, a digitális írástudás, a rugalmas tanulási képesség, a szociális kompetenciák erősítése és a kreativitás ad biztos tudást, a rapid modernizáció korában minden más könnyen elavulttá válhat A fizikai és az emberi tőke együtteséből az utóbbinak lett primer szerepe. Az ország akkor lesz versenyképes, ha az alapoktatás megteremti ennek esélyét. Vélemény.
A Covid-válságból magához sem tért kontinenst a háború okozta válság megroppantotta, itthon pedig – ahol a krízisfolyamatokból nem egy évtizedek óta mélyül – régóta nem látott bizonytalanságot, elértéktelenedést, egzisztenciális félelmet váltott ki. A bevásárlókosár összetételétől szinte függetlenül mindenki azt érzi, hogy ugyanazokért az árukért, amelyeket fél éve is rendszeresen megvett most 50-60 százalékkal többet fizet.
Ugyanakkor, ahogy a költő írta, “rosszból csírázik az egyedüli jó / halaszthatatlanná válik a halogatható”: a minden társadalmi osztályt érintő átfogó válság, a fogyasztás és a beruházások kényszerű visszafogása, az állami túlköltések elkerülhetetlen revíziója arra is sarkallhat minket, hogy jó irányba fordítsuk el a jövő nemzedékeinek sorsát.
Hiszen régóta ismerjük azokat a hatásokat, amelyek egy mély válság következtében akár pozitív irányba is mozdíthatják egy-egy területen az addig változtathatatlannak tűnő, meghaladhatatlannak gondolt fejlődésellenes folyamatokat.
A magyar közoktatás letagadhatatlanul jelen lévő és egyre mélyülő válsága akár alapját is jelentheti olyan mély átalakításoknak, amelyeket az elmúlt 30 év oktatáspolitikája még végig gondolni sem nagyon mert, pedig a modernizáció, a felemelkedés és ezzel egy igazságosabb iskolarendszer létrehozásának alapfeltétele lenne.