Újdonságként tálalta a Rogán Antal alá tartozó szuper-titkosszolgálat friss jelentése, hogy a választások külföldi befolyásolása részeként a 21 Kutatóközpont közvéleménykutató cég 2,5 millió forintot kapott az Action for Democracyról. A cég elismerte, hogy kaptak pénzt, de egy kutatásra, és ezt már tavaly februárban maguk közölték.
"Ez a NATO frontvonala, ahol a legkisebb biztonsági résnek sincs helye" – mondta Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke nem sokkal a bejelentés előtt.
Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.
A CDU-CSU mögött a második legnépszerűbb ellenzéki pártként besoroló, a recesszióval, a migrációval és a zöld átállással kapcsolatos aggodalmakra építő AfD az elemzők szerint mintegy 19-20 százalékos támogatottsággal rendelkezhet.
A puccson túl az elemzők amiatt is aggódnak, hogy Oroszországban bevezethetik a statáriumot, mivel annak kedvezőtlen hatása lehet a kikötőkben és a termelési létesítményekben dolgozó munkaerőre.
Ez nem meglepő, mivel Hszi Csin-ping fontos szövetségesként tekint Putyinra, ugyanakkor a kormányközeli újságírók, tudósok és hírkommentátorok nem mulasztották el megjegyezni, hogy a lázadás alaposan megtépázta szemükben Moszkva eddigi nimbuszát.
Civil aktivisták fekete nejlonba csomagolták azt a II. világháborús szovjet emlékművet, amit június 19-én avatott fel a magyarországi orosz képviselet.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy továbbra is azon dolgoznak, hogy a maradék hat katona is hazatérhessen.
Egy a referendum csütörtöki évfordulójára elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy a brit választók 53 százaléka tartja rossz döntésnek a kilépést az EU-ból, és mindössze 34 százalék gondolja ma is helyénvaló lépésnek a Brexitet.
A pedagógusok státusztörvénye is mutatja, mennyire nem veszi komolyan a kormány még a saját maga által vállalt törvényi előírásokat sem. A törvényjavaslat benyújtását a kormányzat szerint „minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése" előzte meg, mégse közlik, hogy az elvileg beérkezett 102 ezernél is több észrevételből miért csak 1500-at vizsgáltak érdemben, ahogy azt sem, hogy mit fogadtak meg, mit nem és miért.
Magyarország bűnüldöző szervei legyenek segítségére az ukrán hatóságoknak az ukrajnai gyermekek erőszakos deportálására vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésében – szólította fel a magyar kormányt az ellenzéki párt.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
A miniszterelnök politikai igazgatója sajnos nem dalban válaszolt.
Az egészségügyi szakértő szerint maga Takács Péter ismeri el, hogy nincsen elég humánerőforrás az új ügyeleti rendszer működtetésére.
Az ellenzéki polgármester összeférhetetlenségről és komoly közpénzmilliók átláthatatlan felhasználásáról beszélt a csütörtöki testületi ülés után.
Elnézést kért azért, ha esetleg valakit megbántott volna azzal, hogy a kollégáinak azt írta, nagy nehézségben lennének, ha mindig igazat kellene mondaniuk.
Vlagyimir Putyin múlt hét pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon Oroszország kulcsfeladatának nevezte a nácitlanítást. A tanácskozáson Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azzal vádolta, zsidó származása ellenére fedezi a nácikat. Olena Zelenszka, az ukrán First Lady a The Jerusalem Postnak adott interjújában szégyenletesnek nevezte az orosz elnök kijelentését.
Elvesztette a fellebbezést Evan Gershkovich, a Wall Street Journal riportere csütörtökön az előzetes letartóztatás meghosszabbítása ellen. A hidegháború vége óta nem volt amerikai újságíró őrizetben Oroszországban.
Aligha szerencsés időzítés, hogy a szomszédban zajló háború közepette Csákberényben újjáépített katonai emlékművet avattak a második világháborúban elesett szovjet katonáknak. Néhány hónappal korábban Gödöllőn is volt egy hasonló emlékhelyavató, amin az orosz követség katonai attaséja kifejtette: az akkorihoz hasonló küldetést hajtanak végre katonáik Ukrajnában a "nácizmus alóli felszabadítás" érdekében. Hogy a magyar kormány mit szól ehhez, azt hiába kérdeztük. Az oroszok szerint hosszú és nehéz tárgyalások után jutottak el az avatásokig.
Orbán Viktor és a boszniai szerbek NATO-ellenes, elszakadáspárti vezetője, Milorad Dodik régóta jó kapcsolatot ápol.
