A legfrissebb felmérés szerint hét évvel a brit EU-tagságról rendezett – a kilépést támogatók győzelmével végződött – népszavazás után többségben vannak azok, akik egy újabb referendum esetén Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására voksolnának. Az ország 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután az uniós tagságról éppen hét éve, 2016. június 23-án rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az ország az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem akarta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A Tony Blair Institute for Global Change nevű politikai-közéleti elemzőműhely – amelyet Tony Blair volt brit miniszterelnök, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt egykori vezetője alapított – a referendum csütörtöki évfordulójára elvégzett országos felmérésében kimutatta, hogy a brit választók 53 százaléka tartja rossz döntésnek a kilépést az EU-ból, és mindössze 34 százalék gondolja ma is helyénvaló lépésnek a Brexitet.

A felméréshez fűzött elemzésében a ház kiemeli: az átrendeződés egyrészt annak az eredménye, hogy azok közül, akik 2016-ban a kilépésre voksoltak, 18 százalék most már elhibázottnak tartja Nagy-Britannia távozását az EU-ból, másrészt annak, hogy az időközben – koruk alapján – választásra jogosulttá vált fiatalok hozzáállása markánsabban EU-párti az országos átlagnál.

A Blair-intézet kutatása kimutatta azt is, hogy ha most újabb népszavazást tartanának arról, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU-n kívül, vagy lépjen vissza az unióba, a brit választók 51 százaléka az újbóli EU-csatlakozásra voksolna, és csak 36 százalék adná szavazatát a kívül maradásra. A felmérés szerint a brit választók 78 százaléka szeretné, ha hazája szorosabbra fűzné kapcsolatait az EU-val – például úgy, hogy visszalép az unió egységes belső piacára –, és alig 7 százalék válaszolta azt, hogy megfelelőnek tartja Nagy-Britannia és az Európai Unió jelenlegi viszonyrendszerét.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov ugyancsak a népszavazás hetedik évfordulójára elvégzett, csütörtökön ismertetett felmérésében azt mutatta ki, hogy a britek 40 százaléka „szégyellnivalónak” tartja a Brexitet, és csak 24 százalék adott kifejezést annak a véleményének, hogy büszkeségre ad okot a brit kilépés az EU-ból.

A Munkáspárt a legfrissebb felmérések szerint kétszámjegyű támogatottsági előnyben van a konzervatívokkal szemben, de a pártvezetés jelenlegi álláspontja alapján akkor sem lehetne számítani Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására, ha a Labour a jövőre esedékes parlamenti választások után kormányra kerül. Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje a Daily Express című radikálisan EU-szkeptikus brit napilapnak írt minapi cikkében leszögezte, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút sem az EU-ba, sem az Európai Unió egységes belső piacára és vámuniójába.

Starmer kizárta annak lehetőségét is, hogy Nagy-Britannia újból érvényesítse az emberek szabad mozgásához és letelepedéséhez fűződő európai uniós szabadságjogot. A munkáspárti vezető nem sokkal korábban, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva szintén úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút az Európai Unióba. Hozzátette: az ország a népszavazáson meghozta döntését, azóta ki is lépett az EU-ból, és "erre a helyzetre kell működőképes megoldást találni".