Két évtizedes növekedés után tavaly csökkent a kibocsátási érték a magyar agráriumban, és egyelőre idén is küszködnek a gazdák. Ez is szerepet játszik abban, hogy a mezőgazdaság fékezi a GDP-t. Egyebek mellett ezekről beszélt a HVG-nek Fórián Zoltán agrárelemző és élelmiszermérnök. Kiderült az is, hogy megoldás lenne, csak használni kellene.
Legyen szó a talaj minőségéről, a várható hozamról, a gyomokról vagy a tápanyagigényről, a mesterséges intelligencia segítségével sokkal pontosabb képet kaphat a gazdálkodó a szántóföldjéről. Az algoritmus a legjobb megoldásokat kínálja az önállóan dolgozó mezőgazdasági gépek működése során.
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Digitális szakadék peremén imbolyognak a magyar gazdák. Műholdakra, drónokra és a legmodernebb technológiára kell átváltania a teljes magyar agráriumnak és élelmiszeriparnak, különben még többet veszít a versenyképességéből – ez pedig még magasabb árakat is jelent a fogyasztóknak. Támogatás van, tudás van, a kérdés, hogy ezzel a milliárdos forgalmat bonyolító cégek tudnak csak élni, vagy sikerül felzárkóztatni a kisebb piaci súllyal bíró gazdaságokat is.
