Továbbra is rosszul alakul a GDP. A magyar gazdaság a harmadik negyedévben stagnált a második negyedévhez képest, más szóval a GDP volumenének változása 0 (nulla) százalék volt – írja előzetes jelentésében a KSH. Éves alapon, 2024 harmadik negyedévéhez képest a GDP 0,6 százalékkal bővült.
Egyelőre előzetes adatról van szó, a különböző ágazatokról nincsenek részletes számok, a KSH azonban közölte, hogy az ipar és a mezőgazdaság fékezte a növekedést. A pontosabb, részletes adatokat december elején publikálja a KSH, ám a mezőgazdaság teljesítményét már az eddig megjelent adatok szerint is lehet értékelni. Az idei első negyedévben sem pluszban, sem mínuszban nem tett hozzá a növekedéshez, a másodikban mínusz 0,3 százalékponttal húzta le a GDP-mutatót, a múlt év egészében pedig 0,1 százalékponttal csökkentette az éves, korrigált adatok szerint 0,6 százalékos GDP-többletről szóló végeredményt.
Két évtized után jött a pocsék bizonyítvány
A hektikusság mellett a magyar mezőgazdaságban szép számmal vannak kihívások. Erről beszélt kérdésünkre Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője, aki elmondta, hogy a mezőgazdaság kibocsátásának tartós, két évtizedes emelkedése tavaly tört meg. Ekkor ugyanis a 4,1 ezer milliárdos érték 6,1 százalékkal maradt el az előző évitől. (A nagyságrend érzékeltetése végett: előbbi összeg fejenként közel 430 ezer forintos értéket jelent, teljes lakosságra vetítve.) Mindeközben a volumen 3,7, az árak 2,4 százalékkal mérséklődtek.
Fordult a kocka két évtized után
HVG
Azért érdemes ebből kiindulni amikor az idei helyzetet vizsgáljuk, mert a kiváltó tényezők idén is jelen vannak, bár más-más súllyal: tavaly a növénytermesztés volumene 9,9 százalékkal csökkent, míg az állattartásé 4,9 százalékkal nőtt. Ez nem új trend, a mezőgazdasági kibocsátás szerkezetében immár harmadik éve emelkedik az állattenyésztés aránya.
A klímaváltozás hatásai is tartósan befolyásolják a mezőgazdaság teljesítményét. Bár idén a kalászosok termése emelkedett, az leginkább a terület bővülésének köszönhető. Őszi búzát például több mint 100 ezer hektárral nagyobb területről takarították be, így a tavalyitól elmaradó hozamok ellenére is nőtt a termés mennyisége. Az árpaterület 2,5 százalékkal nőtt, de a termés a tavalyival megegyező.
Egyértelmű trend, hogy a gazdálkodók az őszi vetésű növények felé fordulnak, mert az aszály és a hőség a tavaszi kultúrákat sújtja erősebben. A mintegy 500 ezer tonnával több idei kalászos gabona azonban aligha ellensúlyozza a kukorica és a napraforgó termés csökkenését. Végleges adatot még nem látunk, de napraforgóból mintegy 100 ezer, kukoricából akár 4-5 ezer tonnával is kevesebb lehet.
A tavalyi árcsökkenések után a mezőgazdasági árindex – bár emelkedése hónapok óta lassul – az idei az első nyolc hónapban 17,9 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Ez azonban két egymást követő év csökkenő év bázisához képest értendő, és a növények 25,3, valamint az állatok és állati termékek 6,9 százalékkal magasabb átlagáraiból tevődik össze.
Az idei agrárteljesítményhez a tavalyi termés értékesítése is hozzájárul – mondja Fórián Zoltán. Az első nyolc hónapban csaknem 13 százalékkal csökkent a növényi termékek, és közel 2 százalékkal az állati termékek értékesítése, ami összesen 6,5 százalékos csökkenést okozott. Éppen ezért attól tart, hogy a mezőgazdaság teljesítménye az utolsó negyedévben sem fog javítani a GDP-adaton.
AI, robotok, okosöntözés: csak pár példa a fejlődési irányok közül
A kilátásokról szakember azt mondta, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet teljesítménye várhatóan továbbra is klímanyomás alatt lesz, így a nagy állattartó szektorok teljesítménye jelenhet húzóerőt: a sertésállomány emelkedik, a csirke és a tojó szektor teljesítménye nő, és a marhaállomány is növekedett idén.
A növénytermesztés szerkezetváltása ugyan elindult (hiszen a gazdálkodók az őszi vetésű növények felé fordulnak), de a kibocsátás növekedéséhez sokkal inkább a technológiai fejlesztések fognak hozzájárulni – véli a szakember, aki szerint ezt segítheti, hogy a pályázatok eredményei fokozatosan megjelennek, a fejlesztések pedig fokozatosan elindulnak.
Fórián szerint a precíziós gazdálkodás rendkívüli ütemben fejlődő technikai és szakmai háttere, kiegészülve a mesterséges intelligencia alkalmazásának szélesedésével, lehetőséget teremt a környezeti hatások ellensúlyozására. Ehhez azonban a termelői szemlélet, felkészültség, együttműködési készség javulására is szükség van.
Fórián Zoltán arról is beszélt, hogy az eszközök, a tudás elérhető, de érte kell nyúlni és használni. „A digitalizáció térnyerése, a körforgásos gazdálkodás, a dróntechnológiák, a regeneratív gazdálkodás, az okosfarmok, okosöntözés, vízgazdálkodás, helyspecifikus tápanyag utánpótlás, biostimulátorok, robotok, és még hosszan sorolhatnám azokat a fogalmakat, módszerek, amelyek okszerű, összehangolt alkalmazása mentén az agrárium fejlődése az előttünk álló években fel fog gyorsulni” – véli a szakember.
