Nemcsak a neurodivergens kis páciensek, de az egészségügyi szakemberek is szoronganak, ha a rendelőintézetben, kórházban találkozásra kerül sor. Összegezve elmondható: mindnyájan az ismeretlentől tartanak. Ezen változtathat egy újfajta szemlélet.
Kulcsfontosságú korai tapasztalatok, formabontó hajlam, valamint a tanulás és a munka során szerzett ismeretek – ezek a tényezők hoztak létre különleges esszenciát három világhírű tudós – három nő – személyében. Szakács Hanna pszichológus írása Margaret Mead, Jane Goodall és Anna Freud különleges tulajdonságairól és neveltetéséről.
Az állásunk, a kapcsolatunk, az otthonunk vagy az anyagi helyzetünk valódi biztonságot adhat, ezért érthető, ha megrendülünk, amikor ezek közül valamelyik veszélybe kerül. A gond akkor kezdődik, ha teljesen azonosítjuk magunkat azzal, amit felépítettünk, és úgy érezzük, egy veszteséggel együtt mi magunk is eltűnünk. Pedig a külső kapaszkodók elveszhetnek, de az a tudás, kitartás, bátorság és kapcsolódási képesség, amellyel létrehoztuk őket, nem feltétlenül vész el velük együtt. Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
A szülés után sokan azt várják, hogy a test és a vágy egy idő után egyszerűen visszaáll a régi működésére. Csakhogy a terhesség, a szülés, a gyermekágy és az anyává válás nem zárójelbe tett epizódok: testi sérüléseket, új érzéseket, kiszolgáltatottságot, erőt, traumát vagy épp mélyebb kapcsolódást is hozhatnak. Mester Dóra Djamila szexedukátor szerint a szülés utáni szexualitásban nem az a legfontosabb kérdés, mikor “kell” újra készen állni, hanem hogy merünk-e türelmi időt adni magunknak, a testünknek és a párkapcsolatunknak.
A nők helyzetéről könnyű úgy beszélni, mintha különálló ügyekről lenne szó: munkaerőpiacról, abortuszról, családon belüli erőszakról, politikai képviseletről vagy anyaságról. Les Krisztina, a PATENT Jogvédő Egyesület munkatársa szerint ezek mögött ugyanaz a hatalmi kérdés húzódik meg: teljes értékű felnőttként kezeljük-e a nőket, akik dönthetnek a saját életükről. A kutatások és a magyar társadalmi attitűdök alapján erre még mindig nem magától értetődő a válasz.
A lányokról gyakran azt gondoljuk, hogy jobban illeszkednek az iskola világához: fegyelmezettebbek, szorgalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak, miközben a fiúkat sokszor mozgékonyabbnak, figyelmetlenebbnek vagy nehezebben kezelhetőnek látjuk. Csakhogy ennek a látszólagos előnynek ára is lehet. A túl jó alkalmazkodás pszichoszomatikus panaszokban, a családi és iskolai elvárások pedig később a matekos önbizalom, a pályaválasztás és a „nekem ez nem való” érzés kialakulásában is megjelenhetnek.
A gyereknevelés során rengeteg idő, fizikai és lelki energia kell ahhoz is, hogy valamit rosszul működtessünk. Próbáljuk meg ugyanezt az energiát értelmesen felhasználni - javasolja Apapara című könyvében Szél Dávid gyakorló pszichológus. Szerkesztett részlet.
Előfordulhat, hogy valaki nem utálja a munkáját, csak egyszerűen már semmit nem érez iránta. A vasárnap esti szorongás, a végtelennek tűnő meetingek, a kollégák iránti egyre növekvő közöny és a „mindegy” érzése könnyen lehet a kiégés előszobája. Beatriz Serrano „Elégedetlenség” című regénye úgy mutatja meg a burnout, a quiet quitting és a modern munkahelyi kiégés belső világát, hogy közben egyszer sem kell kimondania: kiégés. Mi történik akkor, amikor a test még minden reggel bemegy dolgozni, a lélek viszont már rég felmondott? Gábor Fanni pszichológus írása.
Rafael Nadalon a tévén keresztül is látszott, hogy „valami nem stimmel” vele. A róla készült új Netflix dokufilm pedig pontos választ ad arra, amit pszichológusként eddig is sejtettünk, hogy micsoda teljesítményszorongás van a siker és a kényszeresség mögött. Nemcsak a vizespalackok mértani pontossággal történő elhelyezése, a vonalak kerülgetése és a rituális mozdulatsor volt árulkodó, hanem egyfajta feszültség a vonásokban, a tekintetben. Gábor Fanni pszichológus írása.
A harmadik évezred fordulóján új pszichológiai áramlat jelent meg, amely családi örökségeink, a családi generációkon átívelő hatások feltárására, őseink ránk hagyományozott, jövőnket formáló hagyatékának felkutatására született. Tóth Borbála pszichológus, a magyar transzgenerációs terápia egyik alapítójának írása.
A szülők sokszor pontosan tudják, hogy nemet kellene mondaniuk, mégis elbizonytalanodnak, amikor jön a sírás, a könyörgés, a hiszti vagy a saját bűntudatuk. Pedig a határszabás nem a szeretet ellentéte: a gyerek biztonságérzetéhez az is hozzátartozik, hogy a felnőtt képes legyen kiszámíthatóan, nyugodtan és következetesen megtartani a kereteket. Ez azonban különösen nehéz lehet akkor, ha a szülő fáradt, stresszes, szégyent vagy megfelelési kényszert érez, vagy éppen maga is nehezebben kapcsolódik a gyerekéhez. Filep Orsolya Veronika szakpszichológus írása.
A gyerek- és serdülőkori mentálhigiénés ellátás egyik alapígérete, hogy a korai segítség megváltoztathatja egy fiatal életútját. Egy nagy skóciai kutatás most azt mutatja: azok közül, akik 18 éves koruk előtt bekerültek az állami ellátásba, sokan felnőttként is megjelentek a pszichiátriai rendszerben. Ez nem a kezelések kudarcát bizonyítja, hanem azt, hogy a mentális egészségügyben is sokkal többet kellene tudnunk a hosszú távú kimenetekről.
„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.
Lindsay Clancy amerikai ápolónő jelenleg is zajló bírósági tárgyalásának középpontjában egyrészt három kisgyermeke meggyilkolása áll, de ott van az a kíméletlen tény is, hogy egy anya hiába kért segítséget, nem jutott időben megfelelő ellátáshoz. Az ügy jóval több családot érintő kérdéseket hozott felszínre: mi választja el az átmeneti lehangoltságot a depressziótól, az ijesztő gondolatokat a teljes valóságvesztéstől, és hová fordulhat az, aki érzi, hogy baj van? A válaszadáshoz elsőként le kell bontani a jó anya mítoszát, amely gyakran akkor kényszeríti hallgatásra a nőket, amikor segítségre volna szükségük.
Meddig tart hatalmában minket a múltunk, sőt a családunk múltja? Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy teljességgel ki vagyunk neki szolgáltatva. Lippai Roland coach, szociológus önvallomása megmutatja, nem kell, hogy akár a legtragikusabb körülmények megbéklyózzanak minket.
Pénz? Hírnév? Fittség? Egyik sem. A világ egyik leghosszabb emberi boldogságvizsgálata egészen másban találta meg a hosszú élet, a vidám és felhőtlen időskor legerősebb előrejelzőjét.
A nő a munkahelyén legyen amazon, a párkapcsolatában kurtizán, a családi életében anya, és madonna pedig lehetőleg mindenütt – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, kiképző pszichoterapeuta. A szakemberrel egyebek mellett arról is beszélgettünk, miért nem tud sok nő kurtizán lenni, mit ne mondjunk a kamaszlányunknak, amikor sminkelni kezd, milyen apai viselkedés táplálja a kislányban a későbbi madonnát, illetve hogy kik a borostyán típusú anyák, és miért nehéz nekik.
Ugyanazt a naplementét nézzük, mégsem ugyanazt látjuk: a vízen kirajzolódó aranyhíd mindig ahhoz igazodik, aki éppen a parton áll. Ez az egyszerű optikai jelenség meglepően jó hasonlat arra is, ahogyan a mindennapi helyzeteinket érzékeljük. Egy vita, egy félmondat vagy egy munkahelyi konfliktus mindenkinek mást jelenthet attól függően, honnan nézi, milyen emlékeket, elvárásokat és érzékenységeket visz bele. De hogyan lehet úgy közelebb lépni a másik nézőpontjához, hogy közben ne adjuk fel a sajátunkat? Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
Az első menstruáció körülményeire sok nő évtizedekkel később is pontosan emlékszik: ki volt ott, mit mondtak neki, megijedt-e, megnyugodott-e, szégyellte-e magát. Nem véletlenül, hiszen ez nemcsak biológiai esemény, hanem a nővé válás egyik első erős családi és érzelmi tapasztalata is. Az anya nyíltsága és az apa elfogadó vagy elutasító viselkedése hosszú időre alakíthatja, hogyan viszonyul egy lány a saját testéhez és nőiségéhez. Nagy Beáta Magda pszichológus, szociológus írása.
A pszilocibinről egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hathat a depresszióra, a szorongásra vagy a függőségekre, de még mindig kevésbé értjük, mi történik az agyban maga az élmény alatt és után. Egy új vizsgálat egészséges önkénteseken követte, hogyan változik az agyi aktivitás egy nagy dózisú pszilocibin hatására, és mi maradhat mérhető belőle hetekkel később.
