A vegetáriánusok az erőszakosan vitázó húsevőkről panaszkodnak, a húsevők az erőszakos vegákról. A hatalmas indulatok oka, ami miatt sokan fel tudunk zaklatódni, hogy a húsfogyasztás témája sokkal mélyebben ágyazódik a lelkünkbe, mint gondolnánk – erről szól egy új magyar tanulmány. Amely annak okait is boncolgatja, hogy miért olyan hússzeletek kaphatóak, amelyek már nem emlékeztetnek eredetükre, és miért nem sétálunk be csak úgy egy vágóhídra?
Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.
Megteszünk valamit, amiről tudjuk, hogy nem jó, sőt, mások által akár elítélendő, mi azonban mégis élvezzük – valószínűleg valamennyien átéltük már ezt a nagy ellentmondást. Német kutatók mélyebbrere ástak a témában, hogy kiderítsék, hogyan dönti el a társadalom, mit is tart bűnös élvezetnek.
Amint felmegyünk a világhálóra, és magunk mögött hagyjuk az offline fizikai teret, személyiségünk új arca jelenik meg. Az internet világában már online személyiségünkkel veszünk részt, amit mi magunk építünk olyanná, amilyenné csak szeretnénk.
Az elköteleződés egy tudatos döntés arról, hogy együtt maradunk, közös életet építünk, támogatjuk egymást, és vállaljuk a felelősséget a kapcsolatunkért - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus-pszichoterapeuta. Szerkesztett részlet a Ketten együtt című kiadványból.
Arcunk formája, mérete, sajátosságai rendkívül összetett információkat közvetíthetnek egészségünkről, személyiségünkről, intelligenciánkról vagy épp szexualitásunkról – véli számos kutató. Persze bölcs dolog nem túl nagy jelentőséget tulajdonítani a megjelenésnek, mégis felettébb izgalmasak a belső titkokról mesélő kutatási eredmények.
Régóta tudjuk, hogy egy traumatikus esemény emléke, lelki öröksége generációkon keresztül továbbadódik, akkor is, ha a leszármazottak elől elhallgatták a történteket. Hogyan adódnak át az élmények szavak nélkül? Bakó Tihamér klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Zana Katalin orvos, pszichoterapeuta írása.
Nem felmentés, de magyarázat, hogy beteg társadalomban több emberben ütköznek ki a sötét tulajdonságok.
A saját magunkról mesélt történetek felébresztik bátorságunkat, táplálják elköteleződésünket, és arra ösztönöznek, hogy akár fel is áldozzuk magunkat egy nemes ügyért - mutat rá Ranjay Gulati. Szerkesztett részlet az indiai-amerikai szervezetkutató A merészség mikéntje című könyvéből.
Az iskola mai formájában erősíti az átalakulást az autoriter rendszerek felé – mondja Knausz Imre pedagógiai szakértő, a Miskolci Egyetem korábbi tanszékvezető docense. A kötött tananyag a műveltség ellen fordítja a felnövekvő nemzedéket, ez pedig elősegíti, hogy a politikai elit juttassa érvényre saját érdekeit. A generációk között növekvő szakadék sem könnyíti meg a tanárok dolgát. Hogyan lehetne segíteni mindezen?
A negatív hírek ismételt görgetése, azaz a doomscrolling nemcsak az időnket emészti fel: hosszú távon befolyásolhatja a stresszválaszainkat, az alvásunkat, és még azt is, hogy hogyan reagálunk a fenyegető, szorongató információkra.
Kognitív torzításaink sajnálatos módon útját állhatják egy jól sikerült utazásnak, ezért érdemes megismerni őket. Ahogy magunkat is minél jobban, és akkor nem érhet nagy csalódás – javasolják pszichológus szakértők.
Az alkoholfogyasztás csökkenése a Z generáció körében sokak szerint egyértelmű sikerjelenség, a háttérben azonban jóval összetettebb pszichológiai és társadalmi folyamatok zajlanak. A „sober curiosity” térnyerése, a közösségi média nyomása és a fokozott mentális egészségtudatosság egyszerre alakítják át a fiatalok szerhasználati szokásait. De vajon valódi életmódbeli fordulatról van szó, vagy csupán egy új, láthatatlanabb megküzdési forma jelenik meg az alkohol helyett? A válasz nemcsak a fiatalokról szól, hanem arról is, hogyan értjük ma a függőséget, a kontrollt és a mentális jóllétet. Cikkünk szakértője, Czuppon Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus nemcsak a szakmai tapasztalat és gyakorlat, hanem a saját szülői szerepe és küzdelmei által is érintett a témában.
Nagy érték a barátság, de az igazi jóbarátért tenni kell, az nem terem minden bokorban. A barátkozás folyamatát hosszú évek során tanuljuk meg. Sikereink, kudarcaink segítenek ahhoz, hogy barátokat találjunk és megtartsuk a barátságot.
A kutatások szerint a bátorság nem velünk született tulajdonság, hanem olyan gondolkodásmód és viselkedési minta, amely tudatosan fejleszthető - vallja Ranjay Gulati. Szerkesztett részlet az indiai-amerikai szervezetkutató A merészség mikéntje című könyvéből.
Gyakran nehézségekbe ütközik és bűntudatot kelt a békés érdekérvényesítés, ám ez a rendkívül fontos készség szerencsére hatékonyan fejleszthető. Lippai Roland coach írása.
Nemrég biztató kutatás jelent meg a disszociatív identitászavar – közismert nevén többszörös személyiségzavar – gyógyításával kapcsolatban. Az egyik legsúlyosabb pszichiátriai betegségben szenvedők sokszor az öngyilkosságig is eljutnak, hogy véget vessenek kínzó tüneteiknek és gyakran széttört életüknek.
Állásinterjú, kiválasztás, személyiségteszt: már nem csak az számít, hogy megfelelünk-e egy pozíciónak, hanem az is, hogy valóban nekünk való-e az adott munka. A modern kiválasztási folyamatok egyre inkább azt vizsgálják, hol tudunk hosszú távon jól teljesíteni, és mennyire illeszkedünk egy munkakörhöz. Lehet, hogy a „tökéletes állás”, amire vágyunk, valójában nem is passzol hozzánk? Hevesi Lia pszichológussal beszélgettünk arról, hogyan segítenek a személyiség- és kompetenciatesztek elkerülni a rossz döntéseket.
Manipulatív személyiség nagy eséllyel lehet rossz vezető, ugyanakkor a jó vezető sem nélkülözhet olykor rejtett befolyásolási technikákat. Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértő írása.
Hiába a családi hierarchia, előfordul, hogy kicsúszik a szülők kezéből az irányítás és minden a feje tetejére áll. Ilyenkor legtöbbször a gyerek kezd el különféle extrém viselkedést vagy akár testi bajokat produkálni, ezért őt hordják pszichológushoz is. Pedig ő csak a tünethordozó. Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta írása.
