Ha egy közeli kapcsolatban érzelmi zsarolás üti fel a fejét, az még nem jelenti azt, hogy halálra van ítélve. De fel kell ismernünk és őszintén be kell ismernünk, hogy felülírhassuk. Nem vagyunk egyedül: a probléma emberek millióit érinti.
Az európai nők többet szoronganak, mint a férfiak; a depresszió, a kiégés folyamatosan sújtja őket. A mentális problémák mögött gyakran nem csupán biológia és személyes nehézségek állnak, hanem elégtelen társadalmi struktúrák, nemi egyenlőtlenségek – figyelmeztet egy friss európai jelentés.
Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?
A világ számos országában már most több fiatalember él, mint nő, és a trend csak erősödni látszik.
Az intimitás alapja a biztonságérzet: önmagunk lehetünk, és támogatást kapunk a párunktól. Fejlesztése folyamatos odafigyelést igényel, hiszen a közelség és kötődés mélyítése erősíti a kapcsolat stabilitását és tartósságát - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus-pszichoterapeuta. Szerkesztett részlet a Ketten együtt című kiadványból.
Nem önmagában az erőfeszítést, csupán a feleslegesnek ítélt erőfeszítést kerüljük ösztönösen – derült ki lustaságkutatásokból –, de a „költséghatékonysági megfontolásokon” túl számos más oka is lehet a feladat- vagy tevékenységkerülésnek. Mi a különbség a lustaság, a halogatás és a tétlenség között? És létezik-e egyáltalán lustaság?
Akik átéltek tragédiákat, gyakran arról számolnak be, hogy a feldolgozás után erősebbekké, az életet értékesebbnek látó személyekké váltak. Hogyan lehetséges ez, mi történik a feldolgozás során?
A humor nagyrészt tanult viselkedés, és érdemes minél hamarabb elkezdeni fejleszteni, mert idősebb korban a megküzdés egyik fontos eszközévé válhat. Miért alakul át a humorérzék az életkor előrehaladtával? Milyen élettani hatásai vannak a nevetésnek? És mi köze a viccelődésnek az önismerethez?
Egy apa, aki elveszítette a fiát, egy futó, aki soha nem áll meg, és egy ember, aki a saját fájdalmát mások reményévé próbálja formálni. Csingár István ultrafutóval beszélgettünk arról, hogyan lehet mentálisan kibírni több mint két nap folyamatos mozgást, mit tanít a gyász, és miért lett számára a futás több, mint egyszerű sporttevékenység.
A részvétel a fontos, legalábbis erre jutottak amerikai kutatók.
Ki ne hallotta volna a mondatot, hogy „Nem kellene így érezned!”. Sokszor nem is mások, hanem mi mondjuk saját magunknak, hogy „Másképp kellene éreznem.” Vajon lehet-e irányítani, hogy mit érzek egy helyzetben vagy valakivel kapcsolatban? Nem, de mégis igen.
„A párkapcsolat nem autó, amit készen megveszünk: alkatrészről alkatrészre kell összeraknunk. Amikor nekilátunk, még nem vagyunk tapasztalt és képzett szerelők, a közös munka kovácsol minket azzá” – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, aki kilenc személyiségfejlesztő könyve és egy önismereti kártyacsomag után most egy új, kifejezetten pároknak szóló kártyát jelentetett meg azzal a céllal, hogy gyakorlott párkapcsolati szerelőkké váljunk. Öt kérdés a szerzőnek a május 6-i kártyabemutató előadás és workshop előtt.
Anyák napja sokaknak ünnep, de vannak, akiknek ez a vasárnap egészen mást jelent: a gyász egyik legnehezebb időszakát. Mit kezdhetünk a gyermekvesztés fájdalmával, a kimondható és kimondhatatlan érzésekkel, és hogyan lehet együtt élni a hiánnyal? A Bátor Tábor Lélekmadár programjának pszichológusaival, Hosszú Dalmával és Kubovics-Juhász Csillával beszélgettünk arról, mit jelent ma a gyász, hogyan segíthet a közösség, és miért nem kell – és nem is lehet – egyedül hordozni a veszteséget.
Kisebb korában gyerekünk valószínűleg nem volt híján az önbizalomnak. Kiskamaszként azonban összehasonlítja a képességeit másokkal, és frusztrált és dühös lehet, ha úgy érzi, lemaradt. Szerkesztett részlet a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvből.
Aranykalitka elképesztő vagyonnal és hatalommal, nagyon korlátozott személyes szabadsággal és élethosszig tartó munkaköri leírással. Valahogy így lehet jellemezni a királyi életpályával járó kilátásokat. Ha a brit királyi családot vesszük, mindenki másképp viszonyul a születéssel járó terhekhez és kiváltságokhoz.
Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?
Sokféle formában jelenik meg, és gyakran egészen hétköznapi mondatokba bújik, sokan ezért nem is ismerjük fel. Hogyan detektálhatjuk, ha párunk, barátunk, rokonunk vagy ismerősünk manipulál minket? És hogyan kezeljük a helyzetet?
98 évesen elhunyt Edith Eva Eger magyar-amerikai pszichológus, író, holokauszttúlélő, aki Auschwitz poklából indulva vált a trauma feldolgozásának egyik legismertebb alakjává. Tizenhat évesen deportálták, szüleit a megérkezés napján megölték, ő maga pedig csodával határos módon élte túl a koncentrációs tábort. Évtizedekkel később azt tanította: nem az határoz meg minket, ami történt velünk, hanem az, hogyan viszonyulunk hozzá. Öröksége ma különösen aktuális: hogyan válhatunk saját életünkben a múltunk foglyaiból valóban szabad emberré.
Elköteleződésünkkel kifejezzük társunk iránti hűségünket, az intimitás során vállajuk az érzéseinket, míg a szenvedély felpezsdíti a mindennapjainkat. A három pillér tudatos fejlesztése elengedhetetlen egy kapcsolatban - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus-pszichoterapeuta. Szerkesztett részlet a Ketten együtt című kiadványból.
Magyarországon is egyre többen ismerik fel, hogy a hagyományos férfiszerep – miszerint egy férfi maradjon erős bármi áron – magukra a férfiakra is rendkívül káros lehet. Kiss Gergellyel, a Warrior Tribe férfiközösség létrehozójával és Dunai Marcell mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk férfiszerepekről és érzelmekről, de arról is, hogyan mozdulhatnak ki a férfiak ebből a felállásból, és miért érdemes ezt megtenniük.
