„To coin a term” – az angolban így mondják, ha valaki korábban nem létező szót, szóalakot hoz létre, szóösszetételt készít, vagy új értelemben kezd el használni egy már létező frázist. Az eljárás legfőbb célja a megkülönböztetés és a kategóriateremtés.
Mindnyájan ismerünk olyanokat, akik akár egy biciklicsengő megvásárlása előtt is bonyolult Excel-táblázatot nyitnak, és mérlegelik a különböző opciókat. Minél nagyobb a tétje egy döntésnek, annál többféle módon próbáljuk felállítani az előnyök és hátrányok ijesztően összetett mátrixát. Van-e nagyobb téttel bíró döntés a szakmai életünkben, mint a karrierváltás?
Ha azt mondom, hogy az elmém nem egységes egész, hanem több rész összessége, melyek önálló alszemélyiségekként működnek a pszichémben, akkor biztosan felszisszennek néhányan, mert azt gondolják, hogy mentális problémám van, és forduljak orvoshoz. Pedig napjaink egyik legnépszerűbb pszichológiai elmélete épp ezen az elmemodellen alapul, és ezt használja a gyógyításban is.
John Bradshaw amerikai terapeuta kérdőívet állított össze, hogy megállapíthassuk, (mennyire) sérült-e vagy sem belső, gyermeki részünk. A kérdőívből egy rövid, szerkesztett részt adunk közre, amely az identitásunkat kutatja.
Érezni akarunk, hiszen leginkább ilyenkor jut el a tudatunkig önnön létezésünk. Néha még az sem igazán számít, hogy az átélt érzés negatív vagy pozitív színezetű-e, ennél lényegesebb, hogy mennyire intenzív. Gyakran olyan érzésekre vágyunk, amilyeneket valamiért már eltemetett a múlt.
Ahhoz, hogy harmonikusan éljük az életünket, elengedhetetlen, hogy megfelelően tudjuk szabályozni az érzelmeinket. Jó hír, hogy e készség tanulható, fejleszthető.
A „belső gyermek” énünk gyermeki része, aki boldog és kreatív is lehet, de a kicsikorban megtapasztalt traumákat, hiányokat is hordozhatja. A vele folytatott munka feltétele a tapasztalt, szakértő segítő.
Az énekes-dalszerző azon kevesek egyike, akiknek volt és van erejük szembenézni a múltjukkal, traumáikkal, ráadásul másokat is tudnak ebben támogatni. A beszélgetésben arról is szó esik, mi segített neki a hiányok újrakeretezésében.
Sok ember szeretné, ha az embertársai szimpatikusnak tartanák. Pszichológusok legújabb felfedezései szerint ezt nem is olyan nehéz elérni.
A HVG Pszichológia podcast-csatornáján új minisorozat indult Megyeri Zsuzsanna pszichológus-családterapeutával. A kétrészes műsor – amelynek második része most került adásba – fókuszában a patchwork családok állnak.
A Dániában élő brit szakíró új könyvét (Hogyan neveljünk vikingeket?) olvasva a szülőként megélt Waldorf-iskolás élményeim jutottak eszembe: csupa hasonló helyzet, történet. Mindez a skandináv országban átlagos óvodai, iskolai mindennapokat jelent. Bár elsőre úgy tűnhet, „csak” a szabadidő eltöltéséről van szó, valójában ezek a tapasztalatok jelentősen befolyásolhatják, milyen felnőttek lesznek azokból az ovisokból és iskolásokból. Interjú a „vikingnevelővel”.
A férfiak és a nők közötti barátság több szempontból is kényes kérdés. Így gondolja ezt az a két amerikai pszichológusnő is, akik kísérleteik során arra jutottak, hogy az ilyen kapcsolatok megítélése a többi nő körében nagyban függhet attól, hogy a másik nem barátságát kereső nő hogyan láttatja magát.
Technopánik után és helyett végre üljünk neki, és gondoljuk át, tanuljuk meg, hogyan éljünk együtt az okostelefonunkkal a jövőben.
A teljes tiltás következménye sokszor hazugság – hangsúlyozzák kérdésünkre pszichológus és pedagógus szakértők. Véleményükből kiderül, hogy mit kellene valójában megtanítani az okoseszközökről, melyik korosztályra kell a függőség miatt különösen figyelni, milyen otthoni és társadalmi minták hiányoznak a helyes telefonhasználat elsajátításához, és miért fontos, hogy a gyerek lássa, a szülőnek vannak offline örömforrásai is.
Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon hr-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak, vezetői asszisztensnek. És a jelmezek ellenére viszonylag kevés lesz közülük később tényleg űrhajós, kalauz – netán Szoboszlai Dominik.
A HVG Pszichológia podcast-csatornáján új minisorozat indult Megyeri Zsuzsanna pszichológus-családterapeutával. A kétrészes műsor fókuszában a mozaikcsaládok állnak.
A napokban véget ért olimpián és paralimpián a világ legjobb sportolói mérték össze a tudásukat, mindenki készült a nagy megmérettetésre, mégis csak egyetlen sportoló nyakában lóg a vágyott aranyérem. A sportversenyeken és az élet megannyi területén valóban léteznek dolgok, amik „fejben dőlnek el”, viszont sok mindenre nincs hatásunk, habár szeretnénk azt hinni, hogy van. Faludi Viktória tanácsadó pszichológus írása.
Ha nem is elemeztük ki, valószínűleg ösztönösen tudjuk, hogy a kutyánk valóban pihen-e. Egyes pózok pihentetőbbek, mint mások, és a legtöbb eb valamikor felveszi az alábbi pozíciókat. Részlet a Hogyan neveljünk boldog kutyát? című könyvből.
A maximalizmus a csőlátás és a hibakerülés spiráljának csapdájába csal bennünket. Miközben a tökéletességre törekszünk, nem vesszük észre a fontosabb megoldandó problémákat, és egyre szűkebb körű készségeink fejlesztésére korlátozzuk magunkat - mutat rá a neves szervezeti pszichológus, Adam Grant. Részlet a Rejtett potenciál című könyvből.
„Hiszek abban, hogy mindannyian jobbá szeretnénk tenni gyerekeink életét” – vallja Iben Dissing Sandahl, a Magyarországon is népszerű gyereknevelési könyvek szerzője. A dán pszichoterapeuta és író nemsokára online tart előadást a PszichoFeszten, ebből az alkalomból 12 idézetet választottunk tőle a vele készült interjúkból.
