#pszichológia

Kenyeres András: A futás elősegítheti a személyiség fejlődését

A futás egy rendkívül strukturált tevékenység, ami jobbá teheti az életünket. Ugyanakkor az ultratávok teljesítése pszichológiai vagy érzelmi megküzdési stratégiaként is működhet. A Futni mentem című film kapcsán a futás lélektanáról, a flow-ról, a misztikus maratoni távról beszélgettünk a bajnokokat támogató sport mentáltrénerrel.



A legvágyottabb énünk - Céljaink megvalósítása 

Fontos, hogy olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyek jól illeszkednek a realitásokhoz. Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk. 




Az anyai jelenlét hiánya tesz minket láthatatlan lányokká

Felnőtt nőként folyamatosan mások helyeslését, jóváhagyását várjuk; nehezen alakítunk ki intim, egyenrangú kapcsolatokat; önbizalomhiánnyal küzdünk, nem tudunk kiállni magunkért, gyakori társunk a bűntudat, a szégyen, a félelem, a szorongás vagy a depresszió? Lehetséges, hogy mindezek oka az anyánkhoz fűződő viszonyunkban gyökeredzik.




Reakció a HVG-n megjelent „Eszter attól fél, hogy megöli a fia” című cikkre

Október 28-án megjelent a hvg.hu-n egy cikk, melyben három olyan család helyzetét jártuk körbe, akik súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiúkat nevelnek. A fiúk agresszívak és bántják a szüleiket. Cikkünk megjelenése után jelentkezett nálunk két olyan szakember, Solt Anna gyógypedagógus és Madarassy-Szűcs Anna gyermekpszichiáter szakorvos, akik érintettek a cikkben szereplő egyik fiú és családja történetében. Levelükben a cikkben megszólaló Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetőjének egyes állításaira reagálnak. A levelet változtatás nélkül közöljük.




Szerezd vissza az irányítást az életed felett

Belső szabadság és autonómia – ez a két fő feltétele, hogy valaki talpra álljon a kiúttalanságból, a talajvesztésből – vallja Tamás Rita, aki itthoni reménytelen helyzetéből külföldre költözve talált önmagára. Milyen rétegei lehetnek a kiégésnek? Mitől szenved leginkább a mai kor embere? És milyen megküzdési stratégiákkal érdemes próbálkozni?


Ha a gyerek szenved, a beszélgetés a legfontosabb

A szülők szakítása, válása, egy közeli rokon halála – mind extrém módon megterheli a gyerekeket, még ha nem is látszik rajtuk. Nem könnyű, ha a szülőnek is fáj, de egy kis odafigyeléssel nagyon sokat segíthet a gyereknek – tudtuk meg Singer Magdolna író, gyásztanácsadó, mentálhigiénés szakember új podcast-sorozatának utolsó, negyedik részéből.





Egyre több magyar fiatal képzel be magának mentális betegséget, csak mert látott valami videót a TikTokon

TikTok-videók hatására a magyar fiatalok közel fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel – állapította meg az NMHH középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása. A tanulmány szerint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat.



Jó anya vagy „elég jó” anya? Az anyai szerep kihívásai és elvárásai

A társadalom piedesztálra emeli az anyákat, holott nem mindegyikük képes az odaadó gondoskodásra, ami miatt patológiássá válhat a viszonyuk a lányukkal. De mitől lehet mérgező egy anya-lánya kapcsolat? Milyen hosszú távú következményei lehetnek, ha egy gyerek nem hihet a saját értékességében, ha nem alakul ki benne önmaga iránti tisztelet?


Belső párbeszédben - Anya és magzat összehangolódása

Sokaknak az első ultrahangfelvételek látványa, a szívhang meghallgatása a babával alakuló lélektani kapcsolat kezdőpontja. Az összekapcsolódás természetesen már jóval korábban elindulhat – a tényleges megfoganás pillanata előtt hónapokkal, akár évekkel, ahogy a pár készül a gyermek születésére.