#pszichológia



Ki vagyok én a társamnak?

Hogy miképp lát minket a partnerünk, vagy miképpen látjuk mi őt, csak kismértékben függ attól, milyenek is vagyunk mi ketten. Sokkal inkább befolyásolja az, hogy milyen a kötődési stílusunk.





A halálszelidítő - száz éve született Polcz Alaine

Nem volt ember, akit olyan egyöntetű megbecsülés övezett volna az utóbbi évtizedekben Magyarországon, mint őt. A politikai ellenpólusok lapjaiban ugyanazzal a melegséggel, áhitatos tisztelettel búcsúztatták 2007-ben a száz évvel ezelőtt, 1922. október 7-én született Polcz Alaine-t. Pedig kemény falakat tört át. A halálba haladó kicsik és nagyok, a gyászolók lelkének gondozásáért, méltóságuk védelméért senki sem tett nála többet. Ő volt a tanatológia úttörője. Senki nem írta meg nagyobb nyíltsággal, méltósággal és érzékletesebben élete nagy traumáit, sosem gyógyuló borzalmait, mint ő. A hozzá hűtlenül is hűséges párja, Mészöly Miklós életművébe is átáramlott az élete.








„Így nem csoda, hogy sokan 30–40 évesen halnak meg májzsugorban”

Nagyon nagy probléma a fiataloknál a „rohamivás”, vagyis a gyors lerészegedés, amikor gyors egymásutánban legalább öt pohár alkoholos italt elfogyasztanak. Az unalomból drogozást felváltotta a kütyüzés, de ettől még a nagyvárosokban a 16 évesek harmada kipróbál valamilyen illegális szert, mindezt úgy, hogy már nem érzik problémának a füvezést. Erős versenyben van a „nagyi patikája” is.





Így működik az élet intenzív változata

A művészetpszichológia több mint egy évszázada foglalkozik az alkotó–alkotás–befogadó hármassal. De mi történik, ha az alkotó és befogadó ugyanaz a személy? Ráadásul nem is művész, hanem valaki, aki terápiás céllal veti papírra az érzéseit, gondolatait?