#pszichológia

A társadalom a tökéletes boldogság illúzióját kergeti

A negatív érzéseink azért vannak, hogy erőt merítsünk belőlük, de csak addig hasznosak, ameddig nem válnak túlzóvá, ameddig a fejlődésünket tudják szolgálni – hangzott el a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén. Az est szakértő vendégei egyebek mellett arról is beszéltek, mi az ára a negatív érzések elfojtásának.



Babarczy Eszter: Egyszerre van szükségünk megértésre és keménységre

A depresszió ugyanolyan tabu, mint az alkoholizmus, pedig nem kellene annak lennie. Ennek eléréséhez „csak” arra volna szükség, hogy merjünk beszélni róla. Azok is, akiket érint. Az író, művészetfilozófus, akinek nemrégen jelent meg A mérgezett nő című novelláskötete, már eddig is sokat tett azért, hogy változzon a helyzet.


Tippek, ha rosszul indul a nap

Mindenkivel előfordulhat, hogy nehéz felkelnie, pláne most, a koronavírus-járvány második hullámában. Ezek a gyötrelmes pillanatok – amíg nem rendszeresek – néhány egyszerű módszerrel le is küzdhetők.









Hogyan legyünk boldogok a mostani bizonytalanságban?

Azok a legboldogabbak emberek, akik képesek meglátni a szépséget a mindennapokban. Nekik örömük telik a nyár forróságában éppen úgy, mint a téli táj komorabb vonalaiban, ők képesek örülni a madarak énekének vagy a vízcsobogásnak, és nem bánatosak, ha nem mehetnek el egy koncertre.




Batman, akivel azonosulni tudunk

Stressz, szorongás, frusztráció – negatív jelentés társul ezekhez a szavakhoz. De valóban mindig negatív fogalmaknak számítanak? Hadd mutassam meg egy képregényhősön.




Szabó T. Anna: A félelem akkor jó, ha önvizsgálatra késztet

„Minden művész legnagyobb hőstette, amikor a nyilvánosság elé lép – voltaképp kísérleti célokra ajánlja fel magát, nyíltan demonstrálja a lélek komplexitását” – írja Szabó T. Anna író, költő, aki férjével, Dragomán György íróval az alkotás és a szorongás viszonyát boncolgatja.