A jüan nemzetközi térhódításától remél hasznot az MNB, kínai bankok hiteleznek több obskúrus politikai projektet, viszont a kínai–magyar külkereskedelemben példátlan deficit jött össze. Közben a költségvetés kamatterhei GDP-arányosan megközelítőleg már akkorák, mint 2010 előtt, a Gyurcsány-kormány idején.
A világ legnagyobb bankja budapesti iroda nyitását mérlegeli.
Egyelőre csak kínai ügyfelek használhatják a kínai cégóriás által fejlesztett fizetési rendszert.
Az IMF igazgatósága megállapította, hogy a kínai deviza megfelel a felvételi követelményeknek, ezért 2016. október 1-jei hatállyal ötödik devizaként felvette az SDR-kosarat alkotó devizák, az amerikai dollár, az euró, a japán jen és a font-sterling közé.
Orbán Viktor kormányfő köszönetét fejezte ki a kiváló kínai-magyar együttműködésért, amikor Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyalt Szucsouban. A tárgyaláson Magyarország a magyar mezőgazdasági termékek kínai exportjának bővítését kezdeményezte – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerdán.
Leértékelik a jüant, hogy belökjék a világ második legnagyobb gazdaságát.
Kínai kötvényportfóliót épít ki fokozatos, több lépésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Egyelőre nem tudni, mennyit költenének kínai kötvények beszerzésére.
Ahol Matolcsy megjelenik, ott szárba szökkennek a keleti ügyek: a jegybankunk jüanprogramot indít a kínai újév első napján. A jüant a Kínai Jegybanktól kapjuk hozzá. Jön a budapesti jüankezdeményezés, és a devizatartalékunkat jüanra is válthatnánk. Legalábbis mintha kacérkodnánk vele.
A dollár gyengülése az utóbbi napokban ismételten felerősítette azokat az aggodalmakat, hogy a pénzügyi válság könnyen dollárválságba torkollhat. Kétségtelenül inog a trón a zöldhasú alatt, de vajon indokolt-e a dollár jövőjét illető félelem?
