Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az MNB jüanprogramot indít a kínai újév első napjával. A hivatalos neve még izgalmasabb: ez a Jegybanki Renminbi Program (JRP), amihez a Kínai Jegybankkal kötött devizacserével lesz jüanja az MNB-nek. A renminbi a kínai deviza, a jüan hivatalos alapegysége. A jegybankban láthatóan komolyan ráálltak a témára, az elmúlt napokban két jüannal foglalkozó tanulmányt is feldobtak az MNB honlapjára.
Végül is ez a keleti nyitás jegybanki hangszerelésben, és nem tudunk szabadulni az ötlettől, hogy ehhez kell, hogy legyen valami halvány köze, hogy Matolcsy György a jegybankelnök. Amikor még nemzetgazdasági miniszter volt, a minisztériumában elképesztő burjánzásnak indultak a keleti ügyekkel foglalkozó osztályok. Összesen 20 ilyen volt, például olyanok mint a Keleti Költségvetési Ügyek Osztály, Keleti Jogterületek Osztálya, Keleti Koordinációs Ügyek Osztály, vagy éppen Keleti Foglalkoztatás-stratégiai Osztály. De a burjánzás csak papíron volt, az állomány nem tudta átültetni a gyakorlatba az innovatív szóösszetételeket.
Jön a Budapesti Renminbi Kezdeményezés!
Visszatérve a jegybank jüanprogramjára, Kína arra törekszik, hogy növelje a devizája nemzetközi elszámolásokban betöltött súlyát, erre próbál rácsatlakozni a magyar jegybank. A közlemény alapján a programban azzal az ötlettel is kacérkodik, hogy a devizatartalék egy részét is jüanban tartsa, legalábbis idén megvizsgálja "a jüan devizatartalék portfólió" lehetőségét.
Matolcsy György a kínai jegybank képviselőjével 2013-ban. Akkor állapodtak meg arról, hogy 1,6 milliárd dollár értékben devizát cserélnek, ez most nagyjából 440 milliárd forintnak felel meg.
MNB
Emellett olyan jegybanki jüan likviditási eszközről is gondolkodnak, amellyel kezelhetnék a piaci zavarokat, illetve jüan elszámolásforgalmi rendszert építenének. Ez a jegybank szerint elősegítheti a jüan nemzetközi súlyának növekedéséből fakadó előnyök kihasználását, és Budapest regionális szerepéből fakadóan határon átnyúló piaci aktivitást és jövedelmet generálhat Magyarország és a régió számára.
Matolcsyék a jüanprogram mellett idén elindítják a „Budapesti Renminbi Kezdeményezést” is. A kezdeményezés célja Magyarország befektetési palettájának és finanszírozási forrásainak bővítése. Az MNB fontos célja a programmal a pénz-, deviza- és tőkepiaci infrastruktúrák megteremtése, az elszámolásrendszer fejlesztése, a kínai tőkepiaci engedélyekről történő tárgyalások megkezdése a renminbi elszámolásokhoz kapcsolódó pénzügyi, vállalati és kormányzati szereplők bevonásával.
Az MNB arról az oldalról is megmagyarázza a jüanprogramot, hogy Kína ma már az Európai Unió egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere. Magyarországnak a jegybank szerint kitüntetett szerepe van a régiós kínai kapcsolatok tekintetében: a Magyar Nemzeti Bank Kelet-közép Európa ezidáig egyetlen jegybankjaként kötött devizacsere-megállapodást a Kínai Jegybankkal, Magyarországon működik az egyetlen kínai kereskedelmi bank, valamint Magyarország vált az elmúlt években a kínai működőtőke-beáramlás és népességvándorlás egyik legfontosabb régiós célországává.
