Korántsem biztos, hogy 139 milliót hoztak az államnak fejenként a revizorok, ahogyan az adóhivatal állítja. Az érintett adóalanyoknak ugyanis több lehetőségük is van arra, hogy csökkentsék a rájuk rótt össszeget.
Az adóellenőrzés során mivel és hogyan igazolhatja magát a revizor, mit kell elfogadnia az ellenőrzés alá vont személynek és képviselőjének? A kérdést az Adózóna szakértője tisztázza az ellenőrzésekről szóló cikksorozatunk harmadik részében.
Az adórendszer kormány által megindított átalakítása nem váltja majd be a hozzá fűzött reményeket. Az adófizetés ösztönzése érdekében a hatóság látványos akciókat indíthat, ám ezek eredménytelensége előre borítékolható - vélik a szakértők.
Az APEH, vagyonosodási vizsgálata során, 532 millió forint eltitkolt jövedelemre bukkant. Az APEH szerint adócsalás történt.
Hiába tudják a cégek, hogy havonta akár több százezer forintot spórolhatnának, ha áttérnek az elektronikus számlázásra, egyelőre nem válnak meg a papír alapú számláiktól. Bár az APEH egy éve hivatalosan is elfogadja az e-számlát, akadnak még megoldatlan problémák az ellenőrzések terén. Mit vizsgálnak a revizorok?
Tízből kettő cég APEH ellenőrzéssel kezdi működését. Ez nem támadás az új cégek ellen, hiszen a hivatal csak az alapvető szabályok betartását ellenőrzi. Mire célszerű ügyelniük a cégeknek?
Ebben az évben az APEH máris 6 milliárd forintra bírságolt egy áfacsaló céget és 3 milliárdra egy magánszemélyt, tavaly közel ugyanennyire büntette a Strabagot a Gazdasági Versenyhivatal kartellezesért. Több százmilliót rótt ki büntetésként a Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség is. Kit és miért büntetnek és kik járhatnak még pórul az idén?
Két éve még milliárdos, a tavalyi év során pedig több százmillió forintos nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések kapcsán a vállalkozásoknál. A Deloitte legújabb transzferár-felméréséből kiderül, hogy a cégek egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak ezen a területen. Az adóhatóság nagyobb figyelmet fordít a dokumentációk tartalmi vizsgálatára, ugyanakkor több ponton igyekszik megkönnyíteni a vállalkozások dolgát.
Vajda Pál és Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettes vizsgálta a BKV-val kapcsolatban érkezett revizori leveleket, és azt állapították meg, hogy az azokban foglaltak teljesen megalapozatlanok - mondta Demszky Gábor (SZDSZ) szerdán.
Már 2006-ban jelezte a BKV egyik belső ellenőre Demszky Gábornak, hogy a tömegközlekedési vállalatnál „lopnak, csalnak, sikkasztanak, fiktív számlákat” fogadnak be. A főpolgármester nem hallgatta meg a revizort és a hivatal nem is foglalkozott az üggyel, amit utólag azzal magyaráznak, hogy levelében az ellenőr "nem írt konkrétumokat".
