Amire az APEH-revizor rákérdez

A Deloitte legutóbbi transzferár-konferenciáján az adóhatóság transzferár-ellenőrzési gyakorlatát állította a középpontba, és felmérte ügyfeleinek ezzel kapcsolatos tapasztalatait is. A téma kiemelt jelentőségét jelzi, hogy a 80 vállalat több mint 110 képviselőjének részvételével megrendezett szemináriumon magas, több mint 80 százalék volt a kérdőívet kitöltők aránya.
A tanácsadó cég ügyfeleinek tapasztalatai szerint az elmúlt évben sokkal több esetben fordult elő, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során kitért a transzferárak vizsgálatára, vagy kifejezetten transzferár-ellenőrzést végzett. A megkérdezettek közel 70 százalékánál vizsgálta már az adóhatóság a transzferárak kérdéskörét, akár átfogó adóvizsgálat, akár célellenőrzés keretében. 

Amíg korábban az adóhatóság a vizsgálatok során szinte kizárólag a transzferár-dokumentációk meglétének - valamint azok formai kellékeinek - ellenőrzésére fektette a hangsúlyt, a közelmúltban a dokumentációk tartalmi vizsgálata is előtérbe került. Ezt bizonyítja, hogy a Deloitte kérdőívére adott válaszok alapján azon vizsgálatok aránya, ahol már tartalmi ellenőrzést is végzett az adóhatóság (27,27 százalék) megközelíti a dokumentáció meglétére (37,8 százalék) és a csak formai ellenőrzésre (34,8 százalék) szorítkozó vizsgálatok arányát.

A dokumentációk tartalmi vizsgálata esetén az adóhatóság leggyakrabban az árképzés módját kifogásolta a Deloitte felmérésében szereplő vállalkozásoknál. Emellett jellemzően az összehasonlító adatokra, illetve a benchmark-elemzésre, a figyelembe vett költségalapra, az ügyeletek összevonására, illetve a dokumentáció elkészítésének időpontjára vonatkozóan tettek megállapításokat a revizorok. A kérdőívre adott válaszok alapján az adóhatóság csupán egyetlen esetben kapott eltérő eredményt a nemzetközi transzferár-adatbázisban (AMADEUS) elvégzett újbóli adatbázis-kutatás során.

Szankciók

Az adóhatóságot képviselő szakértő a konferencián arról tájékoztatott, hogy a 2008. évben milliárdos, a 2009. évben pedig több százmilliós nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések kapcsán.
A kérdőívre adott válaszok alapján az ellenőrzések során mulasztási bírságot legtöbbször az időre el nem készült dokumentációk, formai hiányosságok, valamint az egyes ügyletekre vonatkozó transzferár-dokumentációk hiánya miatt állapított meg az adóhatóság.

A fentiek mellett az adóhatóság mulasztási bírságot vethet (és a felmérésben résztvevők tapasztalata alapján vet is) ki a kapcsolt vállalkozások bejelentésének elmulasztása miatt is. A megkérdezettek körében akadt olyan eset, amikor a revizorok a mulasztási bírságot azon társaságok száma alapján állapították meg, amelyeket a vizsgált vállalkozások elmulasztottak bejelenteni. Amennyiben egy társaság jelentős számú kapcsolt vállalkozással rendelkezik, a fenti bírság milliós nagyságrendű összegre is rúghat, ezért nem ajánlatos elfeledkezni ezen bejelentési kötelezettségről. A tapasztalatok szerint azonban, amennyiben a kapcsolt vállalkozások bejelentése a vizsgálat közben megtörténik, a revizorok sok esetben eltekintenek a bírság kiszabásától – közölte a Deloitte szakértője.

A mulasztási bírság mellett érdemes szót ejteni a transzferár-szabályok alapján végzett adóalap módosításokról is. Tekintettel arra, hogy a magyar szabályozás alapján a transzferár-korrekciókat minden más társasági és különadó alap módosító tételtől függetlenül alkalmazni kell, előfordulhat olyan eset, amikor az adóalap kétszeres növelésére kerül sor (például ingyenes ügyletek, vagy a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek esetén). A Deloitte felméréséből kiderült, hogy valóban akadtak olyan vizsgálatok, amelyek során az adóellenőrök duplán módosították az ügyfelek társasági és különadó alapját: egyszer transzferárak korrekciója jogcímén, egyszer pedig egyéb jogcímen.

Kevesen kérik a hatóság segítségét

Annak ellenére, hogy több mint két éve, 2007. január 1-től Magyarországon is elérhető a szokásos piaci ár adóhatóság által történő megállapításának intézménye (APA), az adóhatóság konferencián résztvevő képviselője elmondta, hogy az ebben a tárgyban beadott kérelmek száma meglehetősen alacsony. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az eljárás nem minden társaság számára ismert – a Deloitte felmérésében például a válaszadók 20 százaléka nem volt tisztában az előzetes ármegállapítás intézményének lehetőségével, és csupán 8 százalékuk gondolkodik egy APA kérelem benyújtásán.

Amint azt az APEH szakértője kifejtette, az adóhatóság erre szakosodott csoportja konstruktívan áll az APA kérelmekhez, és remélik, hogy a jövőben nagyobb számú kérelem érkezik hozzájuk elbírálásra, legyen szó összetett, komplex, vagy akár teljesen egyszerű ügylet piaci árképzésének megítéléséről. A szakértő hozzátette, hogy ez utóbbi esetek tekintetében is várják a kérelmeket, amennyiben egy társaság biztosan szeretné tudni, hogy tranzakciójának árképzését az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során nem fogja kifogásolni.