szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az adórendszer kormány által megindított átalakítása nem váltja majd be a hozzá fűzött reményeket. Az adófizetés ösztönzése érdekében a hatóság látványos akciókat indíthat, ám ezek eredménytelensége előre borítékolható - vélik a szakértők.

A személyi jövedelemadó mértékének csökkentése és lineárissá tétele, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztése a lakossági adóterheket enyhíti ugyan, ám az adórendszer részleges átalakításától remélt változások várhatóan elmaradnak - állították egybehangzóan a Menedzserpraxis Kft. által szervezett adókerekasztal résztvevői. A jövedelemadó egykulcsossá tétele elvben ösztönzi az adófizetést, hiszen növeli a rendszer átláthatóságát. Pitti Zoltán, az APEH volt elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és Vadász Iván adószakértő, az Adókamara alelnöke szerint azonban az szja egyszerűsítésétől várt fehérítő hatást ellensúlyozzák az újonnan kivetett szektorális különadók okozta rendszerszintű torzulások.

Nem divat az egykulcsos adó

A személyi jövedelmek lineáris adóztatása amúgy sem összeegyeztethető a nyugat-európai normával. Több mint fél évtizede az Európai Unióban is felmerült ugyan a jövedelmek mértékétől független, egységes adóteher bevezetése, ám hosszas vita után a lehetőséget elvetették. Pitti Zoltán szerint az egykulcsos adó a középréteget erősíti, ahelyett, hogy az alsóbb rétegek terheit mérsékelné.

A változások csak duzzasztják az adózási szürkezónát, hiszen az összes szja 70 százalékát a kereseti skála felső 20 százalékába soroltak fizetik, míg a lakosság 50 százaléka egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót - őket a jövő évtől bevezetett változások sem késztetik majd nagyobb adófegyelemre. Az pedig túlzó várakozás, hogy az adóváltozásokkal kedvezőbb helyzetbe kerülő magasabb keresetű réteg a többletjövedelmekből a belső fogyasztást ösztönzi majd. Az alacsonyabb szja a tőkefelhalmozást, illetve a főként importból származó luxuscikkek iránti keresletet növeli majd a szakértők szerint.

A társasági adóteher 10 százalékra mérséklésével, és néhány kis adó eltörlésével nem csökkentek érdemben a vállalkozások adminisztrációs terhei, márpedig a kormányzati célok - Magyarország versenyképességének javítása, illetve a foglalkoztatás és a belső fogyasztás élénkítése - csak így érhetők el. A szakértők szerint az adórendszert amúgy sem lehet fehéríteni a kormány által alkalmazott módszerrel, amely az átalakítást extra adókból finanszírozza.

Fehérítés helyett szürkítés

Amit a társasági adó csökkentésével nyerünk, azt elveszítjük a (pénzintézetekre, távközlési és kereskedelmi társaságokra, energiacégekre és gyógyszergyártókra kivetett) szektorális különadók bevezetésével - vélik a kerekasztal-beszélgetés résztvevői, akik biztosak abban, hogy vállalatok a többletterhet, akár a beszállítók közvetítésével, tovább fogják hárítani a fogyasztókra. A különadók ráadásul a jogkövetést sem ösztönzik, hiszen ellentétes üzenetet közvetítenek az jövedelemadó-rendszerének egyszerűsítése során megfogalmazottakkal.

Az adókat - még ha alacsonyabbak is a korábbiaknál - be is kell majd szedni, márpedig a társadalom jelentős része mindeddig ódzkodott az adófizetéstől. Várhatóan az APEH névváltása sem javítja majd az adótudatosságot Vadász Iván szerint, aki úgy véli, a revizorok nyilvánvaló alulképzettsége sem támogatja az adófegyelmet.

Az adószakértők felhívták a figyelmet arra, hogy bár a hazai vállalkozások 80 százalékát kedvezően érintené a társasági adó csökkentése, érdemi hatás az adókulcs 10 százalékra mérséklésétől azért sem várható, mert ezen cégek zöme veszteséges. Ráadásul már nem is a társasági adó a legnagyobb teher. Pitti Zoltán szerint míg a társasági adóbevételek jövőre mintegy 400 milliárd forinttal járulhatnak hozzá a költségvetéshez, a magasabb, az átlag 13 százalékos kulcsos iparűzési adóból 500 milliárd folyhat be 2011-ben.

Ráadásul a társasági adókulcs csökkentése önmagában kevés a versenyképesség javításához. A 10 százalékos társasági adóval ugyan Magyarország legálisan offshore-paradicsommá válik, a vállalatok összesített - mintegy 40 százalékos - adóterhelése ennek ellenére nem alacsonyabb az uniós átlagnál, s kiemelkedően magas a szomszédos országokhoz viszonyítva. Pitti Zoltán a hvg.hu kérdésére elmondta: az szja-csökkentés helyett a munkáltatói tb-járulék 5 százalékos csökkentésével kedvezőbb eredményt lehetett volna elérni, közel azonos központi bevétel-kiesés mellett.

Kreatív adózás partjainkon innen és túl

Az elmúlt évtized "kreatív gazdálkodásának" eredményeként a társaságok összköltségeinek korábban közel 20 százalékát kitevő személyi jellegű ráfordítások 10 százalék alá csökkentek, míg az anyagjellegű ráfordítások irreálisan magasra nőttek. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra sem várható hogy a vállakozások kevesebb virtuális költségszámlát állítsanak elő, s ezzel vegyék ki cégeikből jövedelmük egy részét. Az adórendszer 2011-től bevezetett átalakításától várt gazdaságélénkítő és fehérítő hatás a kerekasztal-beszélgetés tagjai szerint el fog maradni.

A külföldre mentett vállalati vagyon hazahozatalára is felesleges számítani. Vadász Iván szerint az adóamnesztiát biztosító törvény felületes és átgondolatlan, valódi védelmet nem biztosít az offshore-lovagoknak. Az amnesztia nem vonatkozik a bűncselekményből származó pénzekre, márpedig azzal, hogy valaki hazahozza offshore cégekbe terelt vagyonát, illetve ha felfedi a cégéhez kapcsolt offshore vállalkozásait, beismeri, hogy korábban adót csalt. A rosszul előkészített törvény adta lehetőséggel vélhetően csak kevesen fognak élni, de legalább nem lazítják majd tovább az amúgy is gyenge adófegyelmet.

Adóháború lesz?

Az Adókamara alelnöke a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos kampányfogásnak számító adó kapcsán látványos akciókra figyelmeztet. Vadász Iván szerint a vagyonosodási vizsgálatokhoz hasonlóan a végkielégítések kivizsgálása is kis hozamú, de óriási revizori kapacitásokat felemésztő hadjárat lesz. A szakember adóháborút emlegetett, s mint a hvg.hu-nak elmondta, nem tartja kizártnak azt sem, hogy az APEH ez irányú munkája kriminalizálódik, azaz "előnyomozásként" sok esetben alapot teremthet a későbbi büntető-eljárásoknak.

Vadász Iván szerint a versenyképesség javítása érdekében radikális lépésekre lenne szükség: ki kellene venni a számviteli törvény hatálya alól a vállalkozásokat, a Magyarországon bejegyzett, tetszhalott vállalkozás felszámolását pedig egyszerűsíteni kell, hogy világossá váljon, valójában kik is viselik a terheket. A szabályozás átalakítása mellett a revizorok és a könyvelők képzésére is energiát kell fordítani az adószakértő szerint, hiszen ma mindkettő jóval elmarad az elvárhatótól.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kereken 500 lóerős az új Brabus Mercedes S-osztály

Kereken 500 lóerős az új Brabus Mercedes S-osztály

Már Szputnyikkal is kiváltható a szlovén karantén

Már Szputnyikkal is kiváltható a szlovén karantén

„A siker titka, hogy partnerként tekintünk az ügyfeleinkre” – interjú a 25. jubileumát ünneplő Mercarius Flottakezelő vezetőivel

„A siker titka, hogy partnerként tekintünk az ügyfeleinkre” – interjú a 25. jubileumát ünneplő Mercarius Flottakezelő vezetőivel