Eltemették Kincses Elődöt, akivel más lehetett volna Erdély
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román–magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román–magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Máig nincs megbékélés, mindenki a saját szemszögéből látja az 1989-es romániai forradalmat, amelynek legvéresebb napjairól Tudor Giurgiu rendező készített filmet. A Libertate '89 – Nagyszeben című alkotást a napokban mutatták be a magyar mozikban.
Senkinek nem állt érdekében, hogy ezt a történetet széles körben megismerjék, most mégis film készült róla: a Libertate ’89 – Nagyszeben a romániai forradalom egyik véres és kaotikus, rengeteg halálos áldozattal járó epizódjáról szól. A rendező azt mondja: bár így is nehéz végignézni a filmet, a valóság még ennél is sokkal durvább volt. Interjú.
Harminc évvel ezelőtt még nem voltak televíziós hírcsatornák, az országos napilapok viszont rendkívüli kiadásokban számoltak be a véres romániai rendszerváltás eseményeiről.
Az idő megszépítette a magát a Kárpátok Géniuszának nevező Nicolae Ceausescu emlékét, Románia lakóinak már több mint 60 százaléka van jó véleménnyel a gyorsított eljárásban kivégzett diktátorról, aki perében azt mondta, majd a román nép mond róla végső ítéletet. Ítéletre vár – ha nem is végsőre – a véres rendszerváltás utáni első megválasztott román elnök, Ion Iliescu, akit súlyos vádakkal illetnek 1989-es cselekedeteiért.
Magyarországon is ismerős állapotról szól.
Kopjafát állított egy magyar és egy román fiatalembernek az Erdélyi Gyülekezet vasárnap.