Tetszett a cikk?

Az oroszországi titkosszolgálatoknak dolgozó embereket neveztek ki az oroszok által még márciusban elfoglalt dél-ukrajnai Herszon élére. Az elfoglalt területeken bevezetik a rubelt, az Ukrajna-párti tüntetőket pedig könnygázzal zavarják szét.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

„Nem akarjuk elfoglalni Ukrajnát, senkire sem akarjuk ráerőltetni magunkat” – mondta az Ukrajna elleni orosz invázió megindításának napján, február 24-én Vlagyimir Putyin.

Úgy tűnik, az orosz államfő ebben a kérdésben sem mondott igazat: a tengerparti városban elzavarták a megszállókkal való együttműködést elutasító polgármestert, illetve a városi tanács több tagját, majd "megbízható" és igazolhatóan orosz ügynököket nevezte ki Herszon élére. Az új polgármester az egykori KGB – a volt szovjet titkosszolgálat – embereként ismert Alekszandr Kobec lett, helyettesének pedig azt a Kirill Sztremouszovot nevezték ki, aki már a KGB utódjával, az FSZB-vel volt kapcsolatban és az utóbbi években nyílt Moszkva-párti propagandát folytatott.

Sztremouszov egyik első megnyilvánulása most az volt, hogy bejelentette, az orosz ellenőrzés alá került területeken május elsejétől fokozatosan bevezetik a rubelt. Az intézkedés nemcsak Herszon városát érinti, hanem az oroszok által "felszabadított" többi ukrajnai területet is.

Az alpolgármester – aki egyben a "Békéért és a rendért" nevű bizottság elnöke is, azt is közölte, Herszonban a tervekkel ellentétben nem rendeznek olyan népszavazást, amely arról lett volna hivatott dönteni, Herszon megye el akar-e szakadni Ukrajnától. 2014-ben Luhanszk és Donyeck megyében rendeztek ilyen referendumot, és az ellenőrzés teljes hiányával rendezett népszavazáson állítólag a függetlenségpártiak kerültek többségbe.

Sztermouszov hozzátette:

Herszon megye semmiképpen sem fog visszatérni Ukrajnához.

Közben a megszállók könnygázzal és hanggránátokkal zavarták szét az orosz uralom ellen tüntetni akaró herszoniakat, helyi források szerint legalább négyen megsebesültek.

„Hálás vagyok mindenkinek, aki tiltakozik, aki nem adja fel, és megmutatja a néhány kollaboránsnak, hogy nincs jövője a városban” – üzente a tüntetőknek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A herszoniak közül sokan akadnak, akik mégis a menekülést választják, ukrán források szerint minden nap több száz ember hagyja el a várost és környékét, mert nem akar orosz megszállás alatt élni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!