Hosszabb ideje érkeznek már egészen alacsony inflációs adatok, most viszont a korábbiaknál valamivel magasabb számot láthatunk: a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, idén októberben 2 százalékkal voltak az átlagos fogyasztói árak az egy évvel korábbi fölött.
Egy hónap alatt, szeptemberhez viszonyítva 0,4 százalékos volt a drágulás.
Az infláció május és szeptember között minden hónapban a Magyar Nemzeti Bank 2 és 4 százalék közötti célsávjának alsó határa alatt maradt. Ez most véget ért, de még így is viszonylag alacsony a mutató. Legalábbis éves szinten – a havi áremelkedés április óta most a legmagasabb.
Részletesen így állt össze a friss adat:
- az élelmiszerek ára átlagosan 1,1 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor,
- a szolgáltatásoknál 5,2 százalékos volt az áremelkedés;
- az egyéb termékek nevű csoport – benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel – 4,1 százalékkal drágult;
- az alkoholos italok és a dohány 3,2 százalékkal drágult;
- a tartós cikkek 1,4 százalékkal kerülnek többe;
- a ruháknál 0,6 százalékos volt az árak csökkenése
- a háztartási energia áránál pedig 4,3 százalékos csökkenést mért a KSH.
Az élelmiszereknél továbbra is látványos, mennyire alacsony az infláció, sőt ha ebből kivesszük a büfék, munkahelyi menzák, iskolai, óvodai étkezések árainak 5,4 százalékos növekedését, akkor azt kapjuk, hogy a bolti élelmiszervásárlás 4,1 százalékkal még olcsóbb is lett. Ezen belül
- a húsáruk 5,2,
- a tejtermékek 7,9,
- a zsiradékok 2,1,
- a pékáruk és édességek szintén 2,1,
- a zöldségek és gyümölcsök 4,5,
- a fűszerek 2,7 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve,
- a kávé, tea és üdítőitalok drágultak 0,5 százalékot.
Augusztusban az élelmiszeráraknál olyan csökkenést mértek, amilyenre a KSH 2000-ig visszakereshető részletes adatbázisában egyszer sem volt példa, ekkor azt várták, hogy szeptemberben már felfelé fognak indulni az árak, de a szeptemberi drágulás is elmaradt. Megvan tehát a jó alap arra, amit a kereskedők már rég kértek: a kormány bejelentette, hogy kivezetik az árrés eddigi szabályozását. Az MNB pedig úgy számolt, hogy a nyári aszály nem emelt jelentősen az élelmiszerárakon, mert a 2022-es nagy aszállyal ellentétben koncentráltan Közép-Európát és Franciaországot érintette, a kontinens más helyeiről be lehetett hozni a magyar termék helyett olcsóbb árut.
A szeptember igazán nagy meglepetése az volt, hogy a szolgáltatások áremelkedése mekkorát lassult. Októberben viszont éves szinten 5,2, egy hónap alatt 0,2 százalékos drágulást mért a KSH. Tavaly ilyenkor még érvényben voltak a bankoknál és a telekommunikációs szektorban a kormányzati nyomásra vállalt díjkorlátozások, ezeket mostanra kivezették, így látjuk azt, hogy
az internet- és telefondíjak 6,2 százalékkal vannak az egy évvel korábbi szint felett, a „fel nem sorolt szolgáltatások” nevű sorban pedig, ahova a banki díjak is tartoznak, 5,4 százalékos a növekedés.
A szolgáltatások között a leginkább, 17 százalékkal a teherszállítás drágult, de kimondottan nagy a taxizás 11,6 százalékos és a postai szolgáltatások 9,6 százalékos díjemelkedése is.
Az idei év egyik nagy fejleménye az is, hogy a forint óriásit erősödött a tavasszal, és ugyan ez a nyár közepére megállt, a tavaly ilyenkorinál jóval erősebb a magyar deviza. Az MNB a legfrissebb Inflációs jelentésében is ki emelte, hogy a kereskedők minden korábbinál gyorsabban reagáltak a hirtelen erősödésre. Ez leginkább az élelmiszereknél, valamint az iparcikkek áraiban látszik. A most kiadott számok szerint a tartós cikkek közül a járművek 0,8, a bútorok és háztartási gépek 1,5, az elektronikai eszközök pedig 0,2 százalékkal drágultak.
A benzin literje tavaly ilyenkor 580 forintba került, a gázolajé 585 forintba, ehhez képest most 11,3 százalékos drágulást mért a KSH – nagyrészt ez húzta komolyan felfelé most az összesített inflációs mutatót.
Az „egyéb cikkek, üzemanyagok” elnevezésű csoport másik kimondottan fontos tétele a gyógyszerek, ezeknél 0,9 százalékos volt az átlagos drágulás.
Ami pedig az energiaárakat illeti, a nyári energiakrízisnek nincs jelentős inflációs hatása, hiszen a lakossági rezsi akkor drágul, ha a fogyasztás emelkedik, most pedig épp abból volt a gond, hogy csökkenteni kellett a fogyasztást. A friss számok szerint az áram 1,2 százalékkal drágult, a vezetékes gáz pedig 11,2 százalékkal olcsóbb lett – valójában mindkettő fix áras, csak a megvásárolt mennyiség változott.
Az MNB és a legtöbb szakértő azt várta, hogy a nyári rekordalacsony szintekről fokozatosan gyorsul az infláció, az év végére a 2,5 százalékot közelítheti meg, 2027 közepén pedig 3 százalék fölötti számok is jöhetnek. Középtávon azért lehet kicsit magasabb az infláció a mostaninál, mert a világpiaci magas energiaárak egyre több termék árába szivárognak be, illetve mert novembertől megnő a dohánytermékek jövedéki adója.
Még hosszabb távon pedig az lesz az egyik legfontosabb cél, hogy 2028-tól már egy, a mostaninál alacsonyabb inflációs célkitűzést sikerüljön teljesíteni. Most 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpont az, amelyet az MNB kijelölt elérendő inflációként, ez 2028-től lecsökken úgy, hogy a célsáv közepe 2,5 százalék lesz. Ha pedig komolyan gondolják az euróbevezetést, akkor a közös pénz átvételével automatikusan az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célkitűzése lesz érvényben Magyarországon is.
