Komoly csalódást okozott, legalábbis a piaci konszenzushoz mérten
– írja a friss GDP-adatról Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A magyar gazdaság harmadik negyedévben regisztrált 0,1 százalékos bővülése a korábbi évekhez képest jobban nőtt, de elmaradt a kormány terveitől. Az elemző emlékeztet, hogy ezzel már két egymást követő negyedévben is gyengébb a vártnál. Ugyanakkor megjegyzi, „öröm az ürömben” hogy mégis ötödik negyedéve bővül a gazdaság, például a tavalyi év azonos időszakához képest 1,5 százalékos növekedés „önmagában azért korántsem nevezhető gyenge teljesítménynek”.
Az elemző szerint a növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá, de a szolgáltatások teljesítménye is támogatta, ami a korábbi években pont fordítva volt. Virovácz Péter szerint vélhetően igen jelentős mértékben esett vissza a mezőgazdaság teljesítménye, amiben az aszály és a hőhullámok is szerepet játszhattak. Ezt arra alapozza, hogy viszonylag kicsi a gazdasági súlya, a KSH mégis azt jelezte, hogy jelentősen fékezte a növekedést a mezőgazdaság.
Az agrárium fékező hatása aligha lehetett meglepetés, annak mértéke azonban már annál inkább.
Szerinte elképzelhető, hogy
- az elemzők egy része kisebb negatív hozzájárulással, illetve az ipar erősebb ellentételező hatásával számolt, és vélhetően az építőipar sem segítette a növekedést,
- a fogyasztás maradt a húzóerő, de mérsékeltebb bővülést mutatott annál, mint amit a rekordmagasságokban járó fogyasztói bizalmi index sugallt,
- a beruházások nem mozdultak a mélypontról, és az államilag finanszírozott projektek visszafogott aktivitása miatt negyedéves alapon ismét zsugorodást látunk majd,
- a vállalatok továbbra is kivárásra játszanak a geopolitikai, energiapiaci és hazai gazdaságpolitikai bizonytalanságok miatt.
Jelezte ugyanakkor, hogy az ipar teljesítménye az exportot is javíthatta, erre a vártnál kedvezőbb külkereskedelmi adatok utalnak. „Egyelőre úgy tűnik, hogy a negatív meglepetés forrását nem kívül, hanem elsősorban a hazai gazdaságon belül kell keresnünk.”
Az ING Bank mindez alapján fenntartja 1,9 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését, amihez azonban markáns gyorsulásra lenne szükség az utolsó negyedévben.
Az elemző szerint ehhez élénkülni kellene a beruházási aktivitásnak, bővülni a fogyasztásnak, javulni a nettó export hozzájárulásának, vagyis
a jó évzáráshoz egyszerre kellene nagyobb fordulatszámon pörögnie a belső és a külső keresletnek.
Figyelmeztetett ugyanakkor a 2027-es növekedési kilátásokat kedvezőtlenül befolyásoló kockázatokra:
- a közel-keleti helyzet kiszámíthatatlan,
- az amerikai félidős választások kimenetele hatni fog a kül- és kereskedelempolitikára,
- a franciaországi helyzet nem megnyugtató.
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője kisebb negatív meglepetésnek nevezte a GDP-adatot, emlékeztetve, hogy éves összehasonlításban a saját várakozásuk 1,7, a piaci konszenzus 1,8 volt, ehhez képest lett 1,5 százalék a bővülés. A negyedéves adat szerinte nyugodtan nevezhető stagnálás közeli állapotnak. Ő is az aszály sújtotta mezőgazdaság gyenge teljesítményét azonosította az okok között, a többi ágazatot és folyamatot a fenti elemzőhöz hasonlóan értékelte, jelezve, hogy
a mezőgazdaság visszaesését figyelmen kívül hagyva valószínűleg nem volt komoly lendületvesztés.
Az Erste továbbra is kitart az éves 1,7 százalékos GDP-előrejelzése mellett.
Az MBH elemzői várakozásait is alulmúlta a friss adat, ők is a fentiekhez hasonló okokat láttak. A többiekhez képest viszont bővebben tértek ki a 2027-es folyamatokra,
- elsősorban a fogyasztás bővülésében, a reáljövedelmek emelkedésében bíznak,
- a cégek szerintük a beruházásösztönző intézkedésekre is várnak,
- de a mérsékelten emelkedő adótervek visszafoghatják a beruházási hajlandóságot,
- az idei alacsony mezőgazdasági bázis viszont jövőre az éves növekedést támogathatja.
Az MBH bízik abban, hogy az éves GDP növekedés eléri az 1,8 százalékot, és ebben segíthet szerintük, hogy beindul a BYD szegedi gyárának termelése.
Jövőre 2,5 százalékot jeleznek előre, az uniós források lehívása, az európai és német gazdaság várható javulása, a kiépült kapacitások termelési növekedése, illetve a kormány élénkítő lépései révén.
Nem ennyire optimista a K&H, amely szintén csalódásról ír a friss adatokkal kapcsolatban. Ugyan bíznak egy, a harmadiknál jobb negyedik negyedévben, és idénre továbbra is 1,7 százalékos növekedéssel számolnak, ám a jövőre általuk korábban várt 2,4 százalékos bővülés helyett már csak 2,2 százalékosat látnak reálisnak.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
