A tudósok régóta gyűjtik a mesemondással kapcsolatos tényeket. Innen tudjuk, hogy a mesék segítenek információkat megjegyezni, összpontosítani, együttérzésre nevelni és eligazodni az élet viszontagságai között. Arra azonban csak mostanában kezdtek rákérdezni, hogy miért is van ez így. Részlet a Hogyan meséljünk gyerekeknek? című könyvből.
Az üzenetvivő kiválasztása helyett koncentráljunk inkább az üzenetre – javasolja Jonah Berger marketingkutató Ragályos című könyvében azoknak, akik szóbeszéd révén szeretnék növelni termékük, szolgáltatásuk ismertségét és népszerűségét. És ehhez néhány tippet is nyújt.
Egy cég életben maradásához néha a profitszerzés szempontjainál is fontosabb lehet egy jó történet. A történetmesélés pusztán marketing célú felhasználása azonban csak a felszín.
A megnyerő tartalom segíthet pozitív irányba befolyásolni a márkáról szóló beszélgetéseket, és ezzel a cégek a kontrollnak legalább egy kis szeletét visszaszerezhetik az önjáróvá vált online felületeken – mutat rá Andrew Canter, a Branded Content Marketing Association (BCMA, Márkázott Tartalmak Marketingszövetsége) globális ügyvezetője. Interjú.
Támadhat valakinek pompás ötlete, de ha nem tud rávenni másokat, hogy pénzt fektessenek az elképzelésébe, az egész nem ér semmit – mutat rá Carmine Gallo kommunikációs szakember, aki szerint az igazán jó történetek megtalálásához vállalnunk kell a múltunkat.
Újgenerációs reklámügynökségek vezetői szakembereit kértük arra, magyarázzák el: hol van a helye, és hogyan épül be a munkájukba a régi-új szakmai csodafegyver, a történetmesélés.
Közel két és fél évszázada, hogy az első hidrogénnel hajtott léghajó levegőbe emelkedésekor megkérdezték a jelenlévő Benjamin Franklint: „Mi haszna van egy léghajónak?” Franklin visszakérdezett: „Miért, mi haszna van egy újszülött csecsemőnek?” Ezt a példatörténetet folytatja a további kérdés: mi hasznuk a történeteknek?
Számos informatikai vállalkozás eljut a felismerésig, hogy rendkívüli kihívás akár csak kicsit is érdekfeszítően beszélni a cég tevékenységéről. Architektúráktól, rendszerintegrációtól kevesen rágják le a körmüket izgalmukban, az SAP ezt felismerve hajtott végre paradigmaváltást a sztorizás fókuszba állításával.
Carmine Gallo szerint „amit nem tudsz elmesélni, azt eladni sem tudod”. Ahhoz, hogy új vevőket szerezzünk, vagy rávegyük a régieket a vásárlásra, folyamatosan szóval kell tartanunk őket. Ebben a cikkben tippeket adunk, milyen csatornákon és hogyan juttassuk el „meséinket” hozzájuk.
A könnyen befogadható történeteket a cégek gyakran használják értékeik, vállalati kultúrájuk, jövőképük és termékeik bemutatásához. A történetek segíthetnek egy-egy brandet pozícionálni a piacon, márkahűséget építeni, vagy egyszerűen csak az ismertséget és az értékesítési számokat növelni. Hat vállalati példán mutatjuk be a sztorik felhasználását a márkaépítésben.
„Az egyik felem román, a másik – a jobbik részem – cigány. Ezzel szoktam heccelni a rasszistákat” – indítja előadását Mihaela Drăgan az I. Nemzetközi Roma Storytelling Fesztiválon, amely roma hősökről szóló monodrámákat vonultatott fel. Az egyszemélyes show-kon keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogyan élték meg a színésznők saját roma identitásukat, hogyan küzdöttek meg a világ számos pontján a roma nőkkel kapcsolatos sztereotípiákkal, és azzal, hogy folyton szabadkozniuk kell az eredményeikért.
A jó sztori megragadja a képzeletünket, és úgy meséli el a valóságot, ahogyan arra a száraz tények soha nem lennének képesek. Éppen ezért a történetek tökéletesen alkalmasak személyes márkánk építéséhez is.
Milyen a jó sztori, és hogyan lehet jól elmesélni? Mit tanulhatnak a cégek történetmesélői a legsikeresebb filmek példáiból? Szekeres Csaba forgatókönyvíró, rendező írása.
Az internet és a digitális technológiák térhódításával a történetmesélés újra felkapott reklámeszközzé vált, hatékony segítséget nyújtva a brandépítéshez vagy a termékek megkedveltetéséhez. Íme néhány innovatív példa a legnagyobb autómárkák eszköztárából.
Baráth Katalin krimiíró, Fabricius Gábor médiadizájner és Tasnádi István forgatókönyvíró beszélgetett a HVG Extra Business Szalon legutóbbi estjén a történetmesélés szabályairól, a karakterekről, az azonosulásról, az intertextualitásról és a hitelességről.
A mai sorozatok között akkor lehet kiemelkedőt alkotni, ha egy ősi történetet tálalnak új stílusban, ám sokan a történetet csavarják túl - állítja Tasnádi István, aki vezető írója volt az utóbbi évek két sikeres magyar sorozatának, az Aranyéletnek és a Terápiának is. Elmondta, hogy az Aranyélet harmadik évadának már komoly nézői elvárásoknak kell megfelelnie, és arról is mesélt, hogy miért hidalt le a Black Mirrortól vagy a Fargótól.
Tasnádi Istvánt, az utóbbi évek legsikeresebb hazai HBO-sorozatainak vezető íróját, Baráth Katalin krimiszerzőt, valamint a Republic Group kreatívügynökség alapítóját, a tavaly év végén regénnyel jelentkező Fabricius Gábort kérdeztük a történetmesélésről.
A dokumentarista szemléletmód az alternatív tények korában különösen fontossá vált. A filmkészítőknek dönteniük kell az objektivitás, a szubjektivitás és az események puszta dokumentálása között.
Roma hősök címmel második alkalommal rendezi meg nemzetközi roma színházi fesztiválját a Független Színház május 24. és 27. között a Stúdió K Színházban.
Az emberiség évezredek óta öntudatlanul is felhasználja a történetek, mesék tanulságait. Manapság a coachok is egyre szívesebben teszik ezt, hogy segítsenek megérteni egy-egy nehéz helyzet természetét.
