A három műszakban dolgozó, fiatal holland textilmunkások stresszhormonszintje kifejezetten magasabb, ami a szív-és érbetegségek szempontjából fokozott kockázatot jelent. Laura Manenschijn és munkacsoportja azzal foglalkozott, hogy ezt a megfigyelést hogyan lehet a szív esetleges károsodásának megelőzésére fölhasználni.
Egy tanulmány alapján megállapították brit kutatók, hogy nagyobb eséllyel születik lányuk azoknak a nőknek, akik a fogamzás előtti időszakban sok stressznek vannak kitéve.
A legtöbb munkahelyi megbetegedés egyetlen forrásból fakad: a stresszből. Nem véletlen, hogy a stresszt a 21. századi „fekete halálnak” is nevezik.
A stressz negatívan befolyásolhatja a szellemi teljesítményt, különösen, ha közvetlenül a születés után következik be - erre a következtetésre jutottak német neurobiológusok egereken végzett kísérletek alapján, de hozzáteszik, minden további nélkül nem lehet az emberekre is ráhúzni ezt az értékelést.
Megmentőként vonultak be a világtörténelembe az ikertornyok tragédiájánál életeket mentő tűzoltók. De mi történt azóta? Népszerűségük mintha csökkent volna.
A poszttraumás stresszben (PTSD) szenvedő emberek agyában alacsonyabb a szerotonin 1B jelű ingerületátvivő vegyület szintje - állapították meg amerikai kutatók.
A túl sok stressz hatására adrenalin termelődik a szervezetünkben, amely hosszú távon a haj őszülését, sőt súlyosabb esetekben akár rákot is okozhat – állítják amerikai kutatók.
A sressz öregít, mind genetikailag, mind pedig a sejtek szintjén. Persze ezúttal is igaz, hogy magunkhoz ragadhatjuk az irányítást, ha kellően elszántak vagyunk. Dean Ornish amerikai belgyógyász professzor legújabb könyvében ehhez is nyújt segítséget.
Hosszan tartó hatással lehet a magzatra az, ha az édesanyja stresszes – állapították meg német kutatók. A szakemberek a stresszhormonok egyik receptorának biológiai változását tapasztalták magzatoknál, amikor az anya erős stressznek volt kitéve, például egy erőszakos partner miatt. Emiatt később előfordulhat, hogy a gyermek nem reagál majd megfelelően az őt érő stresszre.
Ma már tudjuk, hogy a testet és a leket nem lehet különválasztani, sőt az a szemlélet is már a múlté, miszerint szétválasztható az öröklés és a környezet hatásai. Nem mindegy tehát, milyen feltételek között töltjük mindennapjainkat. Az állandó, kezeletlen stressz például olyan nyavalyákat hozhat elő, amelyre más esetben nem sok esélyünk lenne. Íme néhány paansz, amely a stressz számlájára írható.
Talán nem lepi meg a városlakókat egy most közzétett tanulmány eredménye: a nagyvárosi lét árthat az ember mentális egészségének.
Az anyák délután hat körül érzik magukat a leghajszoltabbnak - derítette ki egy brit felmérés. A felmérés során kétezer anyát faggattak ki a kérdezőbiztosok, akik a legstresszesebb napszakokat próbálták feltérképezni – írja a The Daily Telegraph.
Egy amerikai apa hiperaktív lánya nem tudott a szokásos altatódalokra elaludni, ezért a férfi gondolt egyet és nekiállt rímeket fabrikálni – nem a legkedvesebb fajtából. Ezzel egy új divathullám vette kezdetét.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a túl sok kávéfogyasztás hallucinációhoz is vezethet. Akár már napi öt csésze fekete esetében tapasztalhatjuk, hogy valójában nem létező hangokat hallunk.
A szívbetegség vezető halálok Európában. Hatvanöt felett a kockázat még nagyobb, a szívbetegségben meghalt betegek nyolcvan százaléka hatvanöt éven felüli. A statisztika lehangoló, de ne csüggedjünk, mert megelezőssel csökkenthetjük a kockázatokat.
A nagy nyomás alatt élő emberek számára jó hatással lehet napi 45 perc szundítás, mert csökkenti a vérnyomást, és megvédi a szívüket – állítja egy új tanulmány.
A munkavállalók átlagosan 29 perc alatt érnek be munkahelyükre, ám 23 százalékuk több mint háromnegyed órát utazik - derül ki egy friss felmérésből. Az utazás során a fő stresszforrást a rosszul vezető autósok jelentik számukra.
A gould amandina egy színpompás ausztráliai pinty. A feje lehet fekete, vörös vagy ritkán sárga színű. A tojó legszívesebben olyan partnert választ, amelynek tollazata az övével megegyezik, a kevert színű párok utódai ugyanis 40-80 százalékkal nagyobb valószínűséggel pusztulnak el.
A munkahét legstresszesebb időpontja: kedd, délelőtt 10 óra - erre jutottak egy brit tanulmány szerzői.
A stressz a madarakra is hatással van. Sőt, amennyiben a japánfürjeket stressz éri, azt továbbadják utódjaiknak is - derítették ki osztrák és francia kutatók.
