Orosz nagykövet: Nincs ok arra, hogy ne bízzunk a magyar vezetésben
Interjút adott a Ria Novosztyi hírügynökségnek Oroszország budapesti nagykövete, aki szerint Moszkvának nincs oka arra, hogy ne bízzon meg a magyar kormányban.
Interjút adott a Ria Novosztyi hírügynökségnek Oroszország budapesti nagykövete, aki szerint Moszkvának nincs oka arra, hogy ne bízzon meg a magyar kormányban.
Miután egyre több bizonyíték kerül nyilvánosságra az orosz hadsereg által, ukrán civilek sérelmére elkövetett kínzások, gyilkosságok részleteiről, az Európai Bizottság újabb, sorrendben már az ötödik szankciós csomag tervezetét jelentett be. Az egyik pont a paksi beruházást is érinti.
Az amerikai bankokban elhelyezett orosz jegybanki devizatartalékokat már korábban befagyasztották, de volt egy kiskapu – egészen eddig.
Jake Sullivan újabb szankciók bevezetéséről beszélt Oroszország ellen.
Az ukrajnai háború kitörése előtt például Németország földgázszükségletének több mint felét Oroszországból fedezte.
A Kijevhez közeli Bucsában elkövetett gyilkosságok miatt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a világ legfejlettebb államait tömörítő G7-eket, hogy hozzanak újabb, pusztító hatású szankciókat Oroszország ellen.
Bár akadnak olyan oligarchák is, akik gazdagabbak lettek.
A külföldi cégek meg attól félnek, még mindig feketelistára kerülhetnek amiatt, hogy Caracasszal üzletelnek, pedig a jelek szerint az jobb alternatíva most, mint az oroszok.
Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben, amiért az megszállta Ukrajnát.
A brit külügyminiszter szerint a szankciókkal azokat a propagandistákat sújtják, akik az orosz elnök hamis híreit és narratíváit terjesztik.
A hónap elején az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália is behozatali tilalmat rendelt el az orosz kőolajra, miután a Kreml csapatai február 24-én megtámadták Ukrajnát.
A dán sörgyár 8400 oroszországi dolgozójától válik meg.
Az EU vezető szervének javaslata szerint nem csak azzal a gyakorlattal kell szakítani, amellyel egyes országok lehetővé teszik a nagyon gazdag külföldieknek az állampolgárság megvásárlását. Azoktól, akik így jutottak hozzá, el kell venni.
Elnöki rendelettervezetet dolgoznak ki a megtorló vízumintézkedésekről.
Az ázsiai ország az orosz nyersanyagipar egyik legfőbb vásárlója.
Ljubov Nepop az interjúban odaszúrt a kormánynak is.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a Nyugat több hullámban rótt ki személyes szankciókat szupergazdag orosz üzletemberekre, azt remélve, hogy ők majd nyomást gyakorolnak Vlagyimir Putyinra, és a békekötésre kapacitálják az orosz elnököt. Hogy ezek a személyre szabott korlátozások mennyire képesek arra, hogy megsürgessék a háború végét, arról megoszlanak a vélemények - több oligarcha már évekkel ezelőtt feketelistás lett a Krím 2014-es annektálására válaszul, de ez Putyin külpolitikáját, mint látható, nem térítette el. A szankcionálás attól még jócskán folytatódhat, mindenütt megvannak a listák a következő, potenciális nevekkel - mi most összeszedtünk bő tucatot azok közül, akiket már satuba fogott az USA, az EU vagy Nagy-Britannia.
Kivételesen hosszúra nyúlt az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója. Csütörtökön csak az orosz-ukrán háborúval foglalkoztak, míg a pénteki nap nagy részében, egészen az esti órákig a megugró energiaárakról volt szó.
Orbán szerint, ha mi is szankcionálnánk az oroszokat, azzal a magyar gazdaság egy pillanat alatt megállna.
Az új szankciók célpontjai között van Igor Suvalov volt orosz miniszterelnök-helyettes is.