Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Elsősorban az Európai Unióban letelepedett és állampolgárságot szerzett orosz oligarchák miatt terjesztette be hétfőn azt a javaslatát az Európai Bizottság, amely szerint a közösség tagállamainak be kell fejezniük az aranyvízumok kiadását – írja az AP. Ez az olyan típusú programok gyűjtőneve, mint a Magyarországon is futott Letelepedési Államkötvény Program, amelynek lényege az volt, hogy egy meglehetősen magas összeg leszurkolását követően a külföldi igényelhetett egy úgyenevezett „nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedélyt”, amelynek birtokában nemcsak Magyarországra léphetett be akadálymentesen, hanem szabadon utazhatott az egész unió területén. A négy évig futott program keretében mintegy 20 000 ember jutott ilyen típusú dokumentumhoz. Bő háromnegyedük kínai állampolgár volt, de akadt közöttük 1265 orosz is.
Többek között érintett volt az ügyben Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás alsóházának, a Dumának egy képviselője és a Vlagyimir Putyin kémfőnökeként ismert Szergej Nariskin, aki az oroszok külföldi hírszerzésért felelős szervét, az SZVR-t vezeti. Utóbbinak több rokona, köztük a fia is így juthatott magyar papírokhoz. A történet érdekessége, hogy Nariskinnek az akkor hatályos orosz törvények értelmében el kellett volna veszítenie az állását, ugyanis azok alapján nemhogy vezető, de a hírszerző szervek munkatársa sem lehetett olyan ember, akinek a rokonai külföldi letelepedési engedéllyel rendelkeznek. Ennek ellenére Nariskin megmaradhatott a pozíciójában; ő volt az a hírszerzési vezető, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök a szőnyeg szélére állított Ukrajna megtámadásának előestéjén.
Ez nem egyedül magyar biznisz volt: 2020-ban indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást Ciprus és Málta ellen hasonlóan gyanús aranyvízumos projektek miatt. Az orosz-ukrán háború pedig csak kikontúrozta a téma veszélyeit. Már csak azért is, mert a vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat is tartalmazó szankciók alá vont 877 orosz és belarusz személy között lehetnek olyanok, akik korábban már ilyen módszerekkel uniós állampolgárságot szereztek maguknak.
Az unió végrehajtó szerve most azt javasolja, hogy a tagállamok vonják vissza a szankció alá tartozó személyeknek korábban kiadott aranyvízumot, és vegyenek el tőlük mindenféle letelepedési engedélyt is.
Jelenleg Málta és Bulgária teszi lehetővé a pénzért való letelepedést. Ciprus még 2020 novemberében lezárta a maga programját, és már csak olyan kérelmekkel foglalkozik, amelyeket azt megelőzően adtak be. A bolgár jogalkotók a közelmúltban hoztak olyan törvényt, amely véget vet a balkáni ország aranyvízum programjának.
Az orosz-ukrán háború eseményeit az alábbi hírfolyamunkban követheti:
Az oroszok betiltották az új Zelenszkij-interjút, jön a béketárgyalások újabb fordulója - percről percre a háborúról
Az ukrán elnök hajlandó kompromisszumokat kötni, ha az kell a békéhez, de Ukrajna demilitarizálása és „nácimentesítése" teljesen értelmetlen felvetés szerinte. Zelenszkij azt is mondta: Putyin másra számíthatott Ukrajnában. Kövessék folyamatosan frissülő hírfolyamunkat!
