Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Jevgenyij Sztanyiszlavov a beszélgetésben úgy vélte, Magyarország álláspontja nem fog megváltozni az orosz energiahordozók importjára vonatkozó szankciókról, hiszen a kormánypártok világossá tették, hogy számukra ez vörös vonal: a magyar gazdaság és a magyar emberek jóléte szempontjából létfontosságú, hogy ne essenek el ezektől. Hangsúlyozta, hogy nem csupán az orosz gáz és olaj fontos Magyarország számára, hanem a Paks II beruházás is, amelyet az orosz-magyar energetikai együttműködés zászlóshajójának nevezett.
Véleménye szerint a magyar kormány sikerrel állt ellen a Washington, Brüsszel és néhány más európai kormány rá gyakolort nyomásának, amelynek célja az orosz energiahordozók teljes elutasítása volt. Most, hogy a kormánypártok megnyerték a választást, nem látja okát annak, hogy az új magyar kormány másként cselekedjen.
Paks II-ről szólva azt mondta, ahhoz az orosz állam kedvező konstrukciójú hitelt ad, az építkezés pedig – azzal, hogy lehetőséget nyújt a kis- és közepes vállalkozásoknak – élénkíti a teljes magyar gazdaság fejlődését. Hozzátette ugyanakkor: nem fogja elhallgatni hogy a szankciók miatt – amelyek elfogadásába Magyarország az Európai Unió tagjaként „belekényszerült” –, nem járulnak hozzá olyan kedvező környezet kialakulásához, amelyben a projekt sikeresen és idejében befejeződhet. Az új helyzetben a nagykövet szerint „némi kiigazításra” lesz szükség, de lesz megoldás, mivel ez a magyar és az orosz közös érdeke.
Beszélt Szanyiszlavov arról az orosz döntésről is, amely szerint az Oroszországtól energiahordozókat vásárló országoknak a jövőben rubelben kell majd kiegyenlíteniük a vételárat. Ez szerinte így fog történni, függetlenül attól, hogy a hazájával barátságtalan országok – köztük Magyarország, amely csatlakozott a szankciókhoz – mit akarnak vagy mit nem. Mint mondta, nem tud arról, hogy a magyar kormány kommentálta volna ezt a kérdést, arról azonban van tudomása, hogy a magyar energiacég, az MVM tárgyal a Gazprommal az ügyben.
A nagykövet az interjúban tényként kezelte, hogy a magyar egyesült ellenzék és az ukrán vezetés között a háttérben lezajlott a kapcsolatfelvétel. Megismételte azt az – előbb a Magyar Nemzetben megjelent, majd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által is említett, alá azonban nem támasztott – állítást, amely szerint a két fél a választásba való beavatkozásról tárgyalt.
