Ugyanaz a határidő, ugyanaz a dugó, ugyanaz a konfliktus – mégis van, aki vállat von és van, aki még este is ezen pörög. Ami az egyik embernek csak egy bosszantó kellemetlenség, az a másiknak órákra vagy egész napra meghatározhatja a hangulatát. De miért reagálunk ennyire különbözően ugyanazokra a hétköznapi helyzetekre? És miért állunk teljesen máshogy a stresszhez?
Sokféle megközelítés létezik a személyiség és a viselkedés egyéni különbségeinek leírására, de talán a legszembetűnőbb, hogy alapvetően „kifelé” vagy „befelé” éljük az életünket. Nem kell, hogy álextrovertált életet éljünk, csak mert a nyugati társadalmak azt idealizálják. Harmat László pszichológus, egyetemi docens írása.
Amint felmegyünk a világhálóra, és magunk mögött hagyjuk az offline fizikai teret, személyiségünk új arca jelenik meg. Az internet világában már online személyiségünkkel veszünk részt, amit mi magunk építünk olyanná, amilyenné csak szeretnénk.
Az okostelefon-használat nyomot hagy a személyiségen, ugyanakkor tükrözi is azt – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása.
Több mint 22 ezer embert ölel fel az a négy tanulmány, amelyet most pszichológusok értékeltek ki olyan szemszögből, ahogyan eddig nem nagyon vizsgálták az embereket.
Belénk kódolt párkeresési vágyunk, hogy megtaláljuk a másik felünket. De mire is kell nekünk a másik? Ha felfedezzük igazi énünket, a teljességet önmagunkban, nem lesz szükségünk arra, hogy netán ártó módon kapcsolódjunk.
Amerikai kutatók által feltárt tudományos bizonyítékok szerint sokkal inkább választunk olyan párt magunk mellé, aki nagyban hasonló tulajdonságokkal bír.
Természetesen az Instagram is szeretné meglovagolni a mesterséges intelligencia mostanság igencsak magasra csapó hullámait: a jelek szerint már fejlesztenek egy olyan funkciót, ami ezen fog alapulni, és akár az üzenetek írásában is segíthet.
Valójában szinte képtelenség egymáshoz hasonlítani a különböző szexpartnereket, hiszen minden helyzet és személy másmilyen. De vajon hogyan működünk mi magunk a különböző partnerekkel, különböző szituációkban?
Az emberek 20 százaléka tartozik a szuperérzékenyek közé, aminek köszönhetően bizonyos képességeik valóban átlagon felüliek, ám ingergazdag környezetünk komoly próbatétel elé is állítja őket és a munkaadóikat is.
A koronavírus okozta világjárvány sokkal hangsúlyosabb változást indított be az embereknél, mint arra előzetesen bárki is számított.
A legtöbb szülő arra vágyik, hogy gyermeke boldog legyen. Vajon jobb annak a rámenős gyerkőcnek, aki többször kerül konfliktusba, vagy inkább a visszahúzódó kisgyerek érzi jobban magát egyedül a szülei közelében?
Törekszünk a jóra, és szeretnénk önmagunkat jónak megélni. Sokaknak sikerül békésen elválniuk, de ezúttal nem róluk lesz szó, hanem azokról, akiket rövidebb-hosszabb időre úgy elsodornak az érzelmeik, hogy az számukra is meglepő gondolatokra és tettekre készteti őket.
Vajon mennyire eldöntött kérdés születésünkkor, hogy optimista vagy pesszimista ember lesz-e belőlünk? Jó hír, hogy ha erősen akarjuk és teszünk érte, pesszimizmusunk megszelídíthető.
Hosszúkövetéses kutatásban vizsgálták a kamaszból lett nyugdíjasokat.
Létezik egy bizonyos személyiségjegy, mely elárulja a zenei érzéket.
Életünk folyása nem egyszerűen A pontból B pontba tart, hanem tipikus szakaszok, ciklusok jellemzik. Nézzük sorban, hogyan állapítja meg a pszichológia e szakaszokat, és mit tart róluk meghatározónak.
A szervezet szerint az új alaptanterv semmibe veszi a gyerekek egészséges fejlődéséhez való jogát.
Meglepő dolgoktól függhet, éppen hogyan érzünk.
A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nem a szülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálható és megőrizhető a harmónia.
