Hasznos dolog a telefon, ám sokan épp attól a funkciójától idegenkednek, amire Alexander Graham Bell annak idején kitalálta és 1876-ban szabadalmaztatta: a beszélgetéstől. Köze van ennek ahhoz, hogy sokan telefon nélkül nőttek fel? Ugyanígy szorongunk egy email írásakor?
Spanyol kutatók egereket vizsgálva állapították meg, hogy miként lehetne szó szerint meggyógyítani a szorongásos tüneteket és a depressziót.
Helyettesítheti a gyerekvállalást, de elő is készíthet rá, ha kisállatot tartunk. Milyen evolúciós és lélektani okok miatt neveljük (szívesen) egy más faj egyedeit? Mikor válik társ- vagy gyerekpótlékká egy állat, és tényleg olyan hatékonyan oldja-e a stresszt és a magányt, mint azt sokan hiszik?
Egészségügyi tüneteikre sokan először a neten keresik a magyarázatot. De a valódi megnyugvást nem a találgatás, hanem a pontos diagnózis hozza meg. Még akkor is, ha a megoldás nem mindig könnyű. Szerkesztett részlet Czecz Fruzsina tanácsadó szakpszichológus Te mit nem eszel? című könyvéből.
„Fontos a színház, de ne menjen már életre-halálra!” – mondja a HVG-nek adott interjújában Ódor Kristóf színész, aki Koós Boglárka halála után hosszan írt saját neurózisáról. Írt arról, milyen, amikor a szenvedés mélyére jut az ember, és hogy milyen fontos lenne beszélni a témáról a színházakban, és a színészeknek is bátran felvállalni a gyengeségüket.
Már vizsgálják, és igencsak ígéretes: a mentális problémák kezelésében jeleskedhet az LSD módosított változata, és úgy tűnik, tartós lehet a hatása.
A világ legjobbjait néha az emeli ki a többi ember közül, ahogyan a gyengeségeiket előnnyé alakítják. A labdarúgó Lionel Messi példája megmutatja, hogy a szorongás leküzdhető, sőt kezelési módja akár titkos fegyverré is válhat. Szerkesztett részlet Adam Alter bestsellerszerző Lendülj túl a holtponton! című könyvéből.
Már évtizedekkel ezelőtt leírta Vekerdy Tamás, hogy az iskola betegít, de mások is figyelmeztettek, hogy a közoktatás sok gyereknek okoz túlzott szorongást, stresszt, ami aztán könnyen pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik. Erről kérdeztük a neveléslélektani szakértőt.
Az elakadás az életünk bármely területén nem a kudarc jele, hanem szükségszerű állomás. A kérdés az, hogy ennek tudatában vagyunk-e, és hasznunkra fordítjuk-e. De mások miért sikeresebbek, mint mi? Mit tanulhatunk a semmittevés terén Einsteintől és Mozarttól? Hogyan kell jól kudarcot vallani? És milyen sokkterápiával győzhetjük le a minket megbénító félelmet?
A kevés alvást egyfajta civilizációs betegségként emlegetik, amely ráadásul reggeli bűntudattal is jár sokaknál. És ebben a fő bűnösök nem a végtelen sorozatdarálást kínáló streamingszolgáltatások – erre a következtetésre jutott egy kutatás.
Még épp hogy csak elkezdtük a hétvégi pihenést, szórakozást, máris indul újra a hét, amit sokan növekvő idegességgel, szorongással vesznek tudomásul. A hét első napja sokak számára egyfajta mumus, és egy új kutatásból kiderült, tudományos alapjai is vannak a hétfők negatív megítélésének.
Ha nyáron született, nagyobb lehet a kockázata annak, hogy az élete későbbi szakaszában depressziós lesz – erre jutott egy friss kutatás, melynek további érdekessége, hogy ez a megállapítás csak az egyik nemre igaz.
Az utcán járva is észrevehető: nincs mosoly az emberek arcán, kiül rá a boldogtalanság. A magyar társadalom mutatói eddig sem voltak jók, de a választás előtti fékevesztett politikai kommunikáció végképp beteszi a kaput. Milyen menekülőutat keressen, aki nyomasztva érzi magát manapság, mert tehetetlen, bizonytalan, fél? Belső Nóra pszichiátert kérdeztük.
Testképzavar, víziszony vagy gyerekkori negatív megjegyzések is állhat annak hátterében, ha valaki utál strandra menni. Milyen szerepe van a (közösségi) médiának az efféle szorongásaink kialakulásában? Mi a különbség a valódi és a képzelt testképzavar között? Hogyan lehet kezelni a strandiszonyt? És mit kérdezzünk magunktól, ha nem szívesen megyünk vízpartra?
Az érzelmileg elérhető, támogató, dicsérő szülő sokat segíthet, hogy a gyereke ne roppanjon össze az érettségivel, felvételivel járó stressztől. Mi nyomasztja ilyenkor a diákokat? Miért fontos a mentalizáció, illetve B és C terv készítése? Milyen viselkedés esetén érdemes szakembert felkeresni? És mi a teendő, ha a megmérettetés reggelén a gyerek bepánikol és nem akar elmenni vizsgázni?
Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott evési szokások, koncentrációs nehézségek – sokak számára csenghetnek ismerősen a felsorolt tünetek, ugyanis a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok közül minden ötödik küzd valamilyen mentális zavarral Magyarországon. Bár a „kamaszkori kiégés” egyelőre nem hivatalos diagnózis, a jelenség nagyon is valós, és egyre több fiatalt érint. Mi áll a háttérben, és mit tehetünk a megelőzésért?
Az énekes szerint senkitől sem elvárható, hogy a nap huszonnégy órájában a nagyközönség rendelkezésére álljon.
Vannak, akik az első hetekben kiborulnak, mert úgy érzik, hogy örökre összekötötték az életüket egy olyan lénnyel, amit egyáltalán nem értenek meg.
Szakítottak a hagyományos klinikai diagnosztizálási módszerekkel amerikai és spanyol kutatók: okosórákról gyűjtött adatok segítségével próbáltak azonosítani pszichiátriai betegségeket. Az eredmények alapján úgy néz ki, sikerrel.
Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?
