Az európai nők többet szoronganak, mint a férfiak; a depresszió, a kiégés folyamatosan sújtja őket. A mentális problémák mögött gyakran nem csupán biológia és személyes nehézségek állnak, hanem elégtelen társadalmi struktúrák, nemi egyenlőtlenségek – figyelmeztet egy friss európai jelentés.
A humor nagyrészt tanult viselkedés, és érdemes minél hamarabb elkezdeni fejleszteni, mert idősebb korban a megküzdés egyik fontos eszközévé válhat. Miért alakul át a humorérzék az életkor előrehaladtával? Milyen élettani hatásai vannak a nevetésnek? És mi köze a viccelődésnek az önismerethez?
Reggel gyűrű pontozza az alvásunkat, napközben okosóra követi a mozgásunkat és a pulzusunkat, a telefon képernyőjén pedig újabb grafikonok és pontszámok jelzik, hogyan teljesített aznap a testünk. Mire este lesz, könnyen támadhat az az érzésünk, hogy ezt a napot nem megéltük, hanem csak megmértük.
A helytelen étkezésről szóló kutatások leginkább a fizikai következményekre fókuszálnak, de egyre többen vizsgálják azt is, hogy a mentális egészségre milyen hatással van az egészségtelen táplálkozás. Az összefüggések egyértelműek.
A nők öregedéstől való félelme sejtszinten is nyomot hagyhat – állapította meg egy új kutatás.
Sokan feltesszük ezt a kérdést magunknak, akik tudattalanul is a társadalom bevált forgatókönyve szerint szeretnénk élni, elfogadást remélni. Mi történik, ha ráadásul ezek a normák már nem is annyira követhetők?
A bizonytalanság, a gyorsuló világ és az információzaj tartós készenlétben tarthatja az idegrendszert – ez pedig szorongáshoz, testi tünetekhez és kiégéshez vezethet. Belső Nóra pszichiáterrel a szorongás társadalmi okairól, a magyar lelkiállapotról és a megküzdés lehetséges útjairól beszélgettünk könyvei újrakiadásának alkalmából. És arról is, hogyan készüljünk fel lelkileg az idei év feszültséget keltő eseményeire, többek között a választásokra.
Ha van pénz, kocsi, ház, feleség, akkor is képesek vagyunk legbelül szorongani. Ez a szexuális életünkre is hatással van, és szinte minden nyugtalanságunk ugyanarra a bizonytalanságra vezethető vissza. A férfiak sok mindenről hallgatnak, erről is, így pszichológusokat kértünk meg arra, hogy beszéljenek róla.
Szorongásokkal teli világban élünk, és bármilyen nehéz is tudomásul venni, nem lehet teljesen elmenekülni a rossz érzéseink elől. Szakértők segítségével jártuk körül, hogy miért egészséges a félelem, miért pusztít a szorongás, és milyen technikákkal lehet csillapítani.
Az 1990-es évek elején, amikor elkezdtem pszichiáterként dolgozni, még az volt a jellemző, hogy a pácienseket vagy a mentő vitte be kórházba, vagy jó esetben önként vállalták a kezelést valamelyik szakambulancián, gondozóban. Akkor még kellemetlen volt, ha kiderült valakiről, hogy pszichiáterhez jár. Ma már más a világ, de ma is szükség van toleranciára, önszeretetre, hogy elfogadjuk a helyzetet. Csak ne essünk át a ló túloldalára.
Hasznos dolog a telefon, ám sokan épp attól a funkciójától idegenkednek, amire Alexander Graham Bell annak idején kitalálta és 1876-ban szabadalmaztatta: a beszélgetéstől. Köze van ennek ahhoz, hogy sokan telefon nélkül nőttek fel? Ugyanígy szorongunk egy email írásakor?
Spanyol kutatók egereket vizsgálva állapították meg, hogy miként lehetne szó szerint meggyógyítani a szorongásos tüneteket és a depressziót.
Helyettesítheti a gyerekvállalást, de elő is készíthet rá, ha kisállatot tartunk. Milyen evolúciós és lélektani okok miatt neveljük (szívesen) egy más faj egyedeit? Mikor válik társ- vagy gyerekpótlékká egy állat, és tényleg olyan hatékonyan oldja-e a stresszt és a magányt, mint azt sokan hiszik?
Egészségügyi tüneteikre sokan először a neten keresik a magyarázatot. De a valódi megnyugvást nem a találgatás, hanem a pontos diagnózis hozza meg. Még akkor is, ha a megoldás nem mindig könnyű. Szerkesztett részlet Czecz Fruzsina tanácsadó szakpszichológus Te mit nem eszel? című könyvéből.
„Fontos a színház, de ne menjen már életre-halálra!” – mondja a HVG-nek adott interjújában Ódor Kristóf színész, aki Koós Boglárka halála után hosszan írt saját neurózisáról. Írt arról, milyen, amikor a szenvedés mélyére jut az ember, és hogy milyen fontos lenne beszélni a témáról a színházakban, és a színészeknek is bátran felvállalni a gyengeségüket.
Már vizsgálják, és igencsak ígéretes: a mentális problémák kezelésében jeleskedhet az LSD módosított változata, és úgy tűnik, tartós lehet a hatása.
A világ legjobbjait néha az emeli ki a többi ember közül, ahogyan a gyengeségeiket előnnyé alakítják. A labdarúgó Lionel Messi példája megmutatja, hogy a szorongás leküzdhető, sőt kezelési módja akár titkos fegyverré is válhat. Szerkesztett részlet Adam Alter bestsellerszerző Lendülj túl a holtponton! című könyvéből.
Már évtizedekkel ezelőtt leírta Vekerdy Tamás, hogy az iskola betegít, de mások is figyelmeztettek, hogy a közoktatás sok gyereknek okoz túlzott szorongást, stresszt, ami aztán könnyen pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik. Erről kérdeztük a neveléslélektani szakértőt.
Az elakadás az életünk bármely területén nem a kudarc jele, hanem szükségszerű állomás. A kérdés az, hogy ennek tudatában vagyunk-e, és hasznunkra fordítjuk-e. De mások miért sikeresebbek, mint mi? Mit tanulhatunk a semmittevés terén Einsteintől és Mozarttól? Hogyan kell jól kudarcot vallani? És milyen sokkterápiával győzhetjük le a minket megbénító félelmet?
A kevés alvást egyfajta civilizációs betegségként emlegetik, amely ráadásul reggeli bűntudattal is jár sokaknál. És ebben a fő bűnösök nem a végtelen sorozatdarálást kínáló streamingszolgáltatások – erre a következtetésre jutott egy kutatás.
