Csatlakoztak a polgári engedetlenséghez az Eötvös József Gimnázium tanárai
A munkabeszüntetés miatt megfenyegetett kollégáikkal vállalnak szolidaritást.
A munkabeszüntetés miatt megfenyegetett kollégáikkal vállalnak szolidaritást.
Éppen a január 31-i pedagógussztrájk, annak előzményei, s az egész, az eseményt övező eljárás mutat rá arra, hogy milyen szinten akadályozott ma Magyarországon a sztrájkszervezés és az abban való részvétel.
A kormány a járványhelyzetre hivatkozva tiltotta meg a légiirányítók sztrájkjogát. Két lehetőség van: ez vagy hazugság, hiszen eközben azt állítja, hogy az ország jól áll a járvány elleni harcban, vagy valójában a turizmus miatt nem engedi a sztrájkot. Az biztos, hogy a Fidesz nem szabályozta, csak még jobban gumiszabályosította a sztrájkjogokat a munkáltató javára.
Olyan még nem volt, hogy a kormányt ne delegált volna valakit a sztrájkbizottságba, ez azonban most megtörtént.
A minisztertől azt kérték, ne módosítsák a sztrájktörvényt, de nem engedett.
Több olyan esetről számolt be a PDSZ, amikor az április 20-ai sztrájkban részt vevő tanároknak hetekre szüneteltették, vagy egyáltalán nem állították vissza tb-jogviszonyát; volt, amikor az orvosnál derült ki, hogy az érintett tanárnak nincs biztosítása. A szakszervezet szerint a Magyar Államkincstár így akarja zsarolni a pedagógusokat.
A két ellenzéki párt azt akarja elérni, hogy legálisan lehessen csatlakozni a pedagógusok egyórás munkabeszüntetéséhez.
Az LMP lazítana a sztrájktörvényen, hogy a munkavállalók könnyeben élhessenek a munkabeszüntetés eszközével.
Több eset utal arra, hogy csekély esélye van a munkavállalóknak a sztrájkra akkor, ha legalább elégséges szolgáltatást kellene nyújtaniuk. Ennek mértékében ugyanis az ellenérdekű felek képtelenek megállapodni, s nem viszik előre az egyeztetést a bíróságok sem.
A sztrájktörvény tavalyi módosítása óta eltelt időben bebizonyosodott, hogy a jogszabály "béklyót kötött" a szakszervezetekre, így ma Magyarországon a kormány intézkedéseivel szemben gyakorlatilag nem lehet sztrájkolni - vélekednek azoknak a szakszervezeteknek a vezetői, amelyek a módosítás óta sztrájkot hirdettek, a munkabeszüntetést azonban nem tudták megtartani.
A munkanapokon közlekedő több mint háromezer személyszállító vonat helyett összesen napi 1392 vonatot, azaz a járatok valamivel kevesebb mint felét közlekedtetné a MÁV egy esetleges sztrájk alatt - tudta meg a Magyar Nemzet.
A MÁV szerint javaslatukat a VDSZSZ érdemi tárgyalás nélkül utasította el.
A Fideszt ellenzékben nem, csak kormányon érdekli az, hogy egy esetleges sztrájk esetén elégséges szolgáltatás nélkül maradhat-e az utazóközönség, ez pedig nem túl korrekt - mondta Gaskó István, az Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Újra "élesítené" a Gaskó István vezette VDSZSZ a még 2008-ban kezdett gördülősztrájkját - írja a Népszava keddi számában.
Tárgyalást kezdeményezett a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) a MÁV Zrt., a MÁV Gépészet Zrt. és a MÁV Start Zrt. képviselőivel azzal kapcsolatban, hogy a sztrájktörvény módosítása miatt december 31-e óta csak akkor jogszerű egy sztrájk, ha előzőleg a sztrájkolók megállapodnak a munkáltatóval a még elégséges szolgáltatásokról.
A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége érthetetlennek és egy oldalú lépésnek tartja a sztrájktörvény módosítását.
Szűkítené a szakszervezeti sztrájkjogot a vállalkozói szféra és a munkaadói oldal. Ajánlásuk könnyen találkozhat a kormány szándékaival - írja a Népszava.
A munkáltatói szervezetek többsége támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) a sztrájktörvény módosítására vonatkozó javaslatát, míg a munkavállalók szerint hosszú és alapos vitára van szükség a kérdésben.
A sztrájkról szóló törvény módosítását kezdeményezi a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) annak érdekében, hogy az ország lakossága és vállalkozói biztosan hozzájuthassanak az általuk megfizetett alapvető közszolgáltatásokhoz. A VOSZ nem a törvény egyoldalú szigorítását szorgalmazza és indítványuknak nem célja a munkavállalói jogok csorbítása – hangsúlyozza közleményében a szervezet.
Bár a törvény szerint egyeztetni kell az elégséges szolgáltatás mértékéről, a közlekedési dolgozók sztrájkja esetén rendre nem sikerül megállapodni erről, így a BKV keddtől meghirdetett sztrájkja idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról sem született megegyezés.