A korábbi pszichológiai gondolkodással szakítva a szakemberek mostanában nem azt a kérdést teszik fel, hogy miként vezetnek rendellenes lelki működéshez a traumák, hanem fordítva: a traumatikus körülmények ellenére miképp marad meg az egészséges lelki működés? Az is kiderült, hogy a lelki ellenálló képesség tréningezhető.
A családban zajló örök harc, hogy milyen a gyermek bizonyítványa, mennyit tanul. Hogy gyermekként és majd felnőttként is öröm legyen a tanulás, elég a kutatások által alátámasztott néhány jó tanácsot megfogadnunk. A többi már a gyermek dolga.
Az intimitáskerülés nem más, mint távolságtartás, elkülönültségérzés, belső magány. Megjelenhet baráti, munkatársi és párkapcsolatainkban, sőt saját gyermekeinkkel szemben is. Ahhoz, hogy társas viszonyainkban egységet élhessünk meg, elsősorban intimitáskerülő viselkedésmintáinkkal kell leszámolnunk.
Ha a családtagok időt fordítanak arra, hogy a hétköznapokon is közösen fogyasszák a reggelit vagy a vacsorát, lehetőséget teremtenek az együttlétre és a szorosabb kötődés kialakulására. Ez pedig jobb kommunikációt, odafigyelést és érzelmi biztonságot tesz lehetővé.
Anya nem ül mellénk ebédelni, mert rengeteg a dolga: süt, főz, mosogat, úszik a konyha. Ismerős a helyzet?
Az élet legelején a megfelelő táplálás nemcsak a kisgyermek egészsége miatt fontos, hanem azért is, mert az akkor rögzült szokások végigkísérik a felnőttkort.
Bár a húszas éveikben kétségkívül fittebbek, energikusabbak és rugalmasabbak a nők, nem is beszélve arról, hogy akkor a legtermékenyebbek, amikor gyerekvállalásról gondolkodunk, az életkor, úgy tűnik, csak egyike az egyenlet sok összetevőjének.
Hogyan lesz egy gyerekből felnőtt-terheket cipelő, a szülőnek támaszt nyújtó minifelnőtt?
Manapság a kamaszkor gyakran minden irányban kitolódik. Lényegesen korábban kezdődik, mint néhány évtizede, és sokszor mintha nehezen akarna befejeződni. Mi állhat a jelenség hátterében?
A szülőknek szóló magazinok idealisztikus képeinek hatására a köztudatban az él, hogy szülőnek lenni mindig csodálatos. Ám a legtöbb szülő megrémül, furdalja a lelkiismeret, ha egy-egy nehéz nap után kimerült, szomorú vagy elkeseredett lesz. Az alábbiakban e korszak öt jellemzőjét mutatom be, és javaslatokkal is élek.
Hol húzódik a határ gyermekkor és felnőttkor között? Mit akar a nagykamasz és mire vágyik a szülő ebben az életszakaszban? Mire van valójában szüksége a szülőből (szülőtől) a felnőtté váló gyerekének? Hogyan alakulhat ki viszonylag harmonikus felnőtt-felnőtt viszony szülő és gyerek között? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus segítségével a most hétvégén esedékes gyermeknap előtt.
A férfi korábban már állt bíróság előtt.
A színész szerint az az igazán „tökös férfi”, aki részt vállal a gyerekek körüli mindennapi teendőkben.
A modern anyaság intézményét kritizálja Murinai Angéla Anya szív című új könyve, amelyben több mint 1700 magyar anya megfontolásra érdemes véleménye tükröződik.
Így léphetünk ki apaként-anyaként az autokratikus vezetői szerepből.
Bár szinte közhely, hogy akkor lehet sikeres a gyerekek nevelése, ha a pedagógusok és a szülők kölcsönösen partnernek tekintik egymást, sokszor a partnerség helyett a bizalmatlanság jellemző a kapcsolatukra. Egyszerre jellemző, hogy alig van kommunikáció a felek között, és az, hogy ha van, akkor az a tanárok számára akár kifejezetten zavaró éjszakai vagy hétvégi telefonokat és üzeneteket is jelenthet.
Noha az egyik tanárszakszervezet elnöke szerint nyugdíjasok tartják életben az oktatást, egy igazgató szerint nehéz olyat találni, aki idős korban is lendületes. A tanárhiány egyre jobban érezhető, a megkérdezett igazgatók szerint le kell adniuk feladataikból. A gyerekek egyre kevesebbet kapnak, a szülők viszont – már akik megtehetik – egyre többet fizetnek magánórákért, mert a magántanárok árait felviszi, hogy az iskolák nem tudnak eleget tenni kötelességüknek.
Szél Dávid, több sikeres könyv gyakorló pszichológus szerzője ezúttal a zűrzavaros kamaszkort és a hozzá kapcsolódó megosztó témákat vizsgálja. Ír a család szükségszerű átalakulásáról, a kamaszok magánéletéről, arról, hogy mennyire és mikor van szüksége egy kamasznak a szülőre, meddig terjed a kamasz felelőssége, és hol kezdődik a szülőé, vagy hogy mi az, amiben a tudatosság, és mi az, amiben a tiltás a célravezető. Arra is rávilágít, hogy a kamaszkorba tényleg nagyon sok minden belefér, a lényeg pedig a szülő-gyerek kapcsolat, a kamaszok megértése és elfogadása. A Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című könyvet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez sorozatunk befejező része.
Szél Dávid, több sikeres könyv gyakorló pszichológus szerzője ezúttal a zűrzavaros kamaszkort és a hozzá kapcsolódó megosztó témákat vizsgálja. Ír a család szükségszerű átalakulásáról, a kamaszok magánéletéről, arról, hogy mennyire és mikor van szüksége egy kamasznak a szülőre, meddig terjed a kamasz felelőssége, és hol kezdődik a szülőé, vagy hogy mi az, amiben a tudatosság, és mi az, amiben a tiltás a célravezető. Arra is rávilágít, hogy a kamaszkorba tényleg nagyon sok minden belefér, a lényeg pedig a szülő-gyerek kapcsolat, a kamaszok megértése és elfogadása. A Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című könyvet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Szél Dávid, több sikeres könyv gyakorló pszichológus szerzője ezúttal a zűrzavaros kamaszkort és a hozzá kapcsolódó megosztó témákat vizsgálja. Ír a család szükségszerű átalakulásáról, a kamaszok magánéletéről, arról, hogy mennyire és mikor van szüksége egy kamasznak a szülőre, meddig terjed a kamasz felelőssége, és hol kezdődik a szülőé, vagy hogy mi az, amiben a tudatosság, és mi az, amiben a tiltás a célravezető. Arra is rávilágít, hogy a kamaszkorba tényleg nagyon sok minden belefér, a lényeg pedig a szülő-gyerek kapcsolat, a kamaszok megértése és elfogadása. A Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című könyvet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
