Az eddigi legtávolabbi, több mint tízmilliárd fényévnyire lévő szupernóvát fedezték fel amerikai csillagászok, akik azt remélik, hogy a világegyetem "ifjúkorában" felrobbant csillag tanulmányozása egyfelől rávilágíthat a sötét energia, az univerzum gyorsuló tágulásáért felelős rejtélyes erő természetére, másfelől adalékot szolgáltathat arra, hogy miként mentek végbe a kozmikus csillagrobbanások az univerzum kialakulásának boszorkánykonyhájában.
A legtávolibb, tízmilliárd fényévnyire lévő szupernóvát fedeztek fel amerikai csillagászok, akiknek reményei szerint a világegyetem ifjúkorában felrobbant csillag az úgynevezett sötét energia, az univerzum gyorsuló tágulásáért felelős rejtélyes erő természetére világíthat rá.
A más részecskék tömegéért felelős "isteni" Higgs-bozonhoz hasonlatos részecske játszhat közre a szupernóva-robbanásokban - állítják brit kutatók, akik elméletüket az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) tesztelik majd.
Fényes szupernóvát, a Napnál nagyobb tömegű csillag ellobbanását kapta lencsevégre az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble-űrteleszkópja.
Egy távoli galaxisról készített igen részletes felvételeket a chilei sivatagban működő Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópja. Az NGC 1187 katalógusjelű spirálgalaxis hatvanmillió fényévnyire, az Eridanus csillagképben található. Az Eridanus volt azt a legendás folyó, amelybe Phaethón zuhant, mikor nem bírt apja, a Napisten Héliosz szekerével.
A masszív szupernóva-robbanás valósággal kibelezett egy távoli csillagot, amelynek "belsőségei" az amerikai Chandra röntgencsillagászati műhold legújabb felvételein láthatók.
Egy "új" szupernóva-robbanás lehetséges áldozatát azonosította egy nemzetközi kutatócsoport Nancy Elias-Rosának, a Spanyol Űrkutatási Intézet asztronómusának irányításával.
Felrobbanása után mindössze 14 nappal kapta lencsevégre a legfiatalabb szupernóvát egy nemzetközi kutatócsoport.
Kétezer éves szupernóvarejtélyt, egy csillagrobbanás első dokumentált esetét oldották meg az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrteleszkópjai segítségével.
A legidősebb szupernóvák közül tucatnyit fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Egyszerre ennyi szupernóvát még sohasem fedeztek fel egyszerre egy galaxisban. Számuk mindamellett összefügg azzal, hogy milyen gyorsan képződnek a galaxisban a csillagok.
"Időzített bombák" ezrei "ketyeghetnek" galaxisunkban - állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely az Astrophysical Journal Letters című szaklapban tette közzé tanulmányát.
Egy csillag "haláltusája", azaz egy szupernóva figyelhető meg a Szélkerék-galaxisban (M101 galaxis). A "lángoló" csillagot augusztus 23-án fedezték fel a kaliforniai Mount Palomar Obszervatórium 1,21 méteres Oschin Schmidt teleszkópja segítségével.
Egy ausztrál fizikus szerint– ideiglenesen – két napot is láthatnak az égen a földlakók, mivel az egyik legfényesebb csillag rövidesen szupernovává alakul és ennek fénye lesz majd látható a Földről.
Tízéves kanadai kislány lett a világ legifjabb csillagászati felfedezője, aki szupernóvát észlelt az égbolton.
Egy felrobbant óriáscsillag "beleit" elemezték a Hubble Űrteleszkóp legújabb felvételein amerikai tudósok.
Új "robbanócsillagot" fedezett fel a Bajai Csillagvizsgáló és a Szegedi Tudományegyetem vezetésével 2008 óta folyó szupernóva-kereső program egyik július 7-ei felvételén magyar csillagászok 12 fős csoportja.
Egy öt évvel ezelőtt felfedezett szupernóváról megállapították az amerikai és izraeli tudósok, hogy igen gazdag kalciumban, és egy új szupernóva-osztályba tartozhat.
Tudósoknak sikerült megerősíteniük egy 2003-as megfigyelés eredményeként, hogy az univerzum egyik legpusztítóbb jelensége az úgynevezett hipernóva. Ezek a csillagrobbanások ezerszer annyi energiát bocsátanak ki magukból, mint egy normál szupernóva.
A csillagrobbanások új típusát véli felfedezni egy kaliforniai csillagász, Dovi Poznanski. A University of California (UCLA) berkeley-i munkatársa egy 2002-ben detektált szupernóvát figyelt meg - a korábbi vizsgálatoknál alaposabban.
