A hipernóvák adhatnak magyarázatot arra, miért ritka a vilámindenségben az élet: túl gyakran robbannak fel ugyanis a csillagok, és különösen nagy kárt okoznak a "magösszeomlásos hipernóvák", az univerzum leveszélyesebb jelenségei.

Ezek az úgynevezett 11-es típusú csillagok "valódi gyilkosok" - a dailygalaxy.com szerint -, hiszen iszonyatosan erős gammasugárzást bocsátanak ki, ezerszeresét egy normál magösszeomlásos szupernóváénak, feltéve, hogy nem a neutrínókból származó energiát vesszük alapul.

A 11-es típusú csillagok robbanásakor galaxisok jelentős részei pusztulhatnak el, és az ilyen kozmikus kataklizmák majdnem biztos, hogy feketelyukak keletkezését is jelentik. Kevésbé valószínű ugyanis, hogy a hipernóvákból neutroncsillag alakuljon ki.

Ellentmondás

Galaxisonként évszázadonként egy szupernóva villan fel, a megfigyelhető univerzum 100 milliárd galaxisból áll. A NASA kutatója, Richard Mushotzky pedig tud osztani százzal, és kiszámolta azt a fantasztikus eredményt, hogy akkor évente egymilliárd szupernóvát, azaz másodpercenként harmincat kéne megfigyelnünk gamma-detektorokkal. Ehhez képest a gammasugárzást kutató műszerek ennél jóval kevesebb robbanást érzékelnek.

A gamma-mérők jelzései és a szupernóvák megfigyelése közötti ellentmondás vezette rá a kutatókat a hipernóvák pusztító jelenségére. A tudósok ugyanis most rájöttek, hogy százezer szupenóvára eshet egy hipernóva keletkezése, és ezeket tudjuk gamma-detektorokkal megfigyelni, mert ezek bocsátanak ki hatalmas gamma-sugárzást. A hipernóvák létezésére egyébként egy 2003. márcus 29-ei csillagrobbanás szolgáltatott bizonyítékot, amely hatalmas gamma-sugárzással járt.