A 2036-os budapesti olimpiarendezési tervekhez még tavasszal készített pénzügyi stratégia úgy számol, hogy a költségek mindössze 10 százaléka hárulna az államra. De a számításból azért kimaradt néhány jelentős tétel.
Csak három vízilabda-egyesülettől kérik vissza a támogatást, az MVLSZ szerint azok amúgy is csak harmadvonalbeli klubok.
Nem minden sportklub használta fel jogszerűen a támogatásokat, több mint 500 esetben viszont nem tudták vagy nem akarták visszafizetni az állami forrást.
A 2013/14-es támogatási időszak beszámolóját tavaly szeptemberben zárták le, az azt követő 12 időszak beszámolóiról még nem született döntés, ráadásul az MLSZ és a Sportállamtitkárság adatai több esetben ellentmondanak egymásnak.
„Pillanatnyilag úgy érzem magam, mintha egy közel-keleti fúrótoronyparkban dolgoznék, ahol egyszerre nyolcszáz területen fúrunk lefelé, és hol ezt, hol azt találunk” – mondja Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár, aki szerint „tizenhat évet nem lehet egyik pillanatról a másikra eltörölni”. A HVG-nek beszélt a tao-rendszer felülvizsgálatáról, a Fradihoz kapcsolódó ügyekről és a hazai sportrendezvények jövőjéről is.
A Sepsi OSK tulajdonosa szerint idén azonban még a kapcsolatot sem vették velük.
A sportlap és a HVG is úgy tudja, hogy a látványsportszövetségek csütörtökön egyeztetnek a belügyminiszterrel.
A közbeszerzésen mindössze egyetlen cég indult, így a következő három évben a Flexinform rendszerén keresztül intézheti a kormány a társasági adón keresztül érkező sporttámogatások lebonyolítását Kele János szerint.
Látszólag a felhívás a sportról szól.
A párt programjában az szerepel, amit sportpolitikusuk, Kulcsár Krisztián korábban a lapunknak nyilatkozott: a jelenleg a taón keresztül érkező finanszírozási összegeket továbbra is a sportra fordítanák, de a költségvetésből osztanák ki.
Az MLSZ Orbán Viktorra rímelve megállapította, hogy indokolatlanul magas az akadémiák száma.
Egy komplett mágnestáblát meg lehetne tölteni azokkal a leágazásokkal, ahányféleképpen együtt kell élnie a nemzetnek Orbán Viktor futballrajongásával, a sportágra különösebb eredmény nélkül ráhordott közpénzhegyektől a magánrepülős meccsre járások finanszírozásáig. Ám a miniszterelnök nem éri be annyival, hogy mindannyiunk pénzéből nagyvonalúan támogatja kedvenc hobbiját, aminek csak egyik tétele, hogy az NB I.-ben cirka ötmillió forint a játékosok havi nettó átlagbére. A miniszterelnök hasonlóan erőteljes késztetést érez arra is, hogy időről időre váteszi tulajdonságokat megcsillantó futballszakértőként álljon a nyilvánossága elé. Erre készül csütörtök este is, azután, hogy vasárnap a válogatott kiesett a vb-selejtezőből, amivel szerinte „tüdőlövést kapott az egész ország”. Ám hogy mennyire érdemes komolyan venni Orbán futballvízióit, elemzéseit és szavahihetőségét, azt könnyű eldönteni, ha felidézzük néhány korábbi szakértését.
Az szja-t, a taót és az áfát is érinti a Nemzetgazdasági Minisztérium adócsomagja, amelyet csütörtök este bocsátott társadalmi egyeztetésre a Nagy Márton által vezetett tárca.
A jogszabálytervezet indoklása szerint az a cél, hogy a kedvezményezettek minél több támogatáshoz férjenek hozzá – a szabálymódosítások valójában a szigorítás irányába mutatnak.
Az Iron Waterpolo gyerekcsapata rendszeresen hatalmas gólkülönbséggel kap ki a bajnokságban.
Az összeg java létesítményekre ment el. A Magyar Olimpiai Bizottság szerint a támogatások növekedése nem járt együtt az eredményesség növekedésével.
Nagy lehet az öröm az Esztáron működő Blondy FC-nél.
A Liverpoolba igazolt Szoboszlai Dominik karrierjét végignézve látható, hogyan működik a foci más országokban: szinte közpénz felhasználása nélkül, jó döntéseket hozva juthat el egy játékos a világelitbe. A magyar foci sikereinek kevés közük van a 2010 utáni reformhoz és a labdarúgásba beáramló támogatásokhoz.
Az élőfüves gyepszőnyeg cseréjét és a kamerarendszer modernizálását tervezi a tao-támogatásokból a Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány.
A DK a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány TAO-költéseire lett volna kíváncsi, de szembejött Schadl György.
