Térképre tette a kormány a tao-támogatásokat, a Felcsút majdnem kétszer annyi pénzt kapott, mint a jégkorongszövetség
Orbán Viktor falujának fociakadémiájánál 11 évad alatt csak négy látvány-csapatsportági szövetség részesült több támogatásban.
Miután a kormány által közzétett adatokból kiderül, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a társaságiadó-forrásokból (tao) tizenegy évad alatt összesen 45,4 milliárd forinthoz jutott, a Puskás Akadémia labdarúgó-csapatának közösségi oldalán közlemény jelent meg, amely szerint „megtévesztő a kormány tao-térképe”.
A kabinet szerdán publikálta azokat a térképeket, táblázatokat és interaktív diagramokat, amelyek a tao-ból származó sporttámogatások adatait foglalják össze a 2015/16-os évadtól kezdve a 2025/26-osig bezárólag.
Világossá válik belőlük, hogy összesen 1407,9 milliárd forint közpénz folyt be ebből a forrásból a sportszervezetekhez. A három legbőkezűbben támogatott szövetség a labdarúgóké, a kézilabdázóké és a kosárlabdázóké – az előbbi 120,9, a másik kettő 56,5, illetve 49,5 milliárd forinthoz jutott. A negyedik helyen pedig máris a felcsúti alapítvány következik. A szervezet ezzel három kiemelt látvány-csapatsportág szövetségét – a jégkorongozókét (25 milliárd), a vízilabdázókét (20,2) és a röplabdázókét (11,4) – is megelőzte.
A Puskás Akadémia a közleményében felrótta a kormánynak: bár kijelentették, hogy a számok közzétételének célja nem az érintett szervezetek megbélyegzése, „az adatok nem kellően árnyalt és manipulatívan csoportosított közzététele éppen, hogy hergelésre alkalmas, nem véletlen, hogy a média a legtöbb esetben úgy interpretálja a »térkép« közzétételét, hogy a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 15 év alatt mintegy 45 milliárdos támogatását emeli ki”.
A felcsúti focicsapat szerint a kormány sajtóanyaga egy sor fontos körülményt is elhallgat, például azt, hogy ők minden évben – a törvénynek megfelelő módon – közzétették, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség engedélyével mennyi tao-támogatást kaptak a magáncégektől, és azt milyen sportfejlesztési terv megvalósítására használták fel. Vagyis megítélésük szerint „nincsen újdonság az adatokban. Azt elhallgatni ugyanakkor, hogy a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia ezekből a forrásokból a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer további tíz sportszervezetét is támogatta, egyáltalán nem sportszerű”.
Milyen sporteredményeket hozott az utánpótlásra öntött közpénzeső?
Több száz millió forint tao-forrást fordíthattak az utánpótlás-nevelésre az elmúlt tizenöt évben sportszervezetek, de ahogy a támogatásra jogosult sportágak felnőtt válogatottjai, úgy a fiatalok sem tudtak áttörést elérni. Cikkünkben sportágról sportágra végigvesszük, milyen eredmények sarjadtak az utánpótlásra zúdított temérdek pénzből.
Felemlegették, hogy a kormány anyaga is elismeri: a listákból nem lehet megállapítani, hogy a támogatás végül ténylegesen a feltüntetett klubhoz jutott-e el, mivel a szövetségek és az akadémiák a kapott forrást továbbadhatják más szervezeteknek is. Azt állítják, hogy „a Puskás Akadémia éppen ezt tette, a külhoni magyar sportközösségek magas szakmai színvonalú utánpótlás-nevelő munkáját segítette tao-milliárdokkal”.
Aztán hozzátették, „miközben a teljes, 1408 milliárdos hazai tao-felhasználás 2-2,5 százalékát juttatták a nyereséges magánvállalatok a Puskás Akadémia szakmai feladatainak ellátására, létesítményeinek építésére, a 98 százalék nagyszerű fejlesztéseket és gyerekek, amatőr sportolók százezreinek a sportolását segítette országszerte”.
Végül hosszasan sorolták az eredményeiket, például, hogy „eközben a Puskás Akadémián épült ki Közép-Európa talán legnagyobb és legjobban felszerelt futball- és sportközpontja, saját, a külsősök felé is nyitott középiskolával, fiú- és leánykollégiummal, 4000 férőhelyes stadionnal, sportcsarnokkal, fantasztikus szakmai eredményekkel”. Azzal is elbüszkélkedtek, hogy „tíz játékost adtunk a magyar válogatottnak, négyet a női nemzeti együttesnek, ifjúsági (U19) bajnokcsapatunk a legutóbbi két idényben Európa legjobb 32 ifi együttese közé jutott, felnőtt csapatunk többször vívta ki az európai kupaindulás jogát”.
Az akadémiának „a magyar futball szakmai megújulásában betöltött meghatározó szerepére” olyannyira büszkék, hogy közleményüknek a legutóbbi nagy-, illetve utánpótlás-válogatottjáról szóló bekezdését kétszer is bemásolták a bejegyzésbe.
Tao-pénzek: több mint 21 milliárd forintot követelnek vissza a támogatók
Nem minden sportklub használta fel jogszerűen a támogatásokat, több mint 500 esetben viszont nem tudták vagy nem akarták visszafizetni az állami forrást.
Fotó: MTI / kormany.hu
