A BDPST Group azt közölte a HVG megkeresésére, hogy a cégcsoport „megalakulása óta üzleti és befektetési szempontok mentén működik, és hosszú távon elkötelezett a magyarországi jelenlét mellett”.
Egy 2018-as rendelet nyomán szinte azonnal eltűnt az automaták 30 százaléka, mára alig maradtak kis étel- és italautomatás szolgáltatók, szinte mindenki lehúzta a rolót, vagy eladta a gépeit és szerződéseit a 2-3 multinacionális szereplő egyikének, amelyek fenn tudnak maradni a piacon. Szerzőnk, egy üzemeltető mikrovállalkozás ügyvezetője levezeti, miért: a kormány által helyzetbe hozott felügyeleti szolgáltató vaskos számlákat állít ki, problémás szolgáltatást nyújt, kapacitás és szakértelem híján megfelelően intézkedni nem tud, a NAV pedig nem tehet semmit.
Rossz utak, elnéptelenedő falvak, kevés munkahely és nagyvárosokba vagy külföldre költöző fiatalok – drámai kép rajzolódik ki Dél-Somogyban. A körzetben csak egy falu lóg ki igazán a sorból: Kastélyosdombón az a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet indított mintaprogramot, amelynek jószolgálati nagykövete Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó. A vidéket felfedezte már Tiborcz István és Orbán Ráhel is, falumentésről azonban szó sincs, csak földfelvásárlásról. A térségben bár nagy az elégedetlenség, sokan még 16 év beváltatlan ígéretei ellenére is hiszik, hogy csak Orbán Viktor képes felemelni a térséget.
Az Orbán-rendszert cikksorozatban elemző brit lap szerint az Orbán-kormány idején az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. 2005 és Orbán 2010-es megválasztása között mindössze 1 százalékot nyertek.
A Tiborczék által egy évvel ezelőtt felvásárolt Pannon Busz-Rent Kft. tavaly a MÁV-tól kapott újabb megbízást, most a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó ügynökség közbeszerzésén volt sikeres.
Egy áprilisi választási győzelem nyomán a majdani Tisza-kormány sokféle módon nyúlhat bele a gazdaságba a NER éveiben alaposan eltorzított piaci verseny visszahozása érdekében az akár évtizedekre helyzetbe hozott Fidesz-közeli cégek visszaszorításával. Nem lesz egyszerű.
Az utóbbi években folyamatosan nő a magyar cégek jelenléte a romániai ingatlanpiacon a Biggeorge-tól az Indotekig. Most a Gránit Alapkezelő terjeszkedett tovább a luxusiroda-piacon.
A budai Vár barokk épülete négy évvel ezelőtt, amikor az állam privatizálta, az elővásárlási joggal rendelkező I. kerületi önkormányzat szerint közepes, de folyamatosan romló műszaki és esztétikai állapotban volt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint ellentétesek voltak az európai emberi jogi egyezménnyel a Kúria és az Alkotmánybíróság ügyben hozott döntései.