#titkosszolgálatok

2021. május 20. – Kémjátszma: Putyin betette a lábát a résbe, Orbán meg kitárja előtte az ajtót

A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra.



Kémjátszma közepébe kerülhetett Brüsszelben két magyar fiatal Orbán manőverei miatt

Két magyar fiatal brüsszeli ténykedéséről írt az egyik titkosszolgálati témákra fókuszáló nemzetközi portál, azt sugallva, hogy az Orbán-kormány megbízásából az Európai Unió szívében valamiféle hálózatépítésen ügyködnek. A két fiatal kipécézése mögött titkosszolgálati játszma állhat, függetlenül attól, hogy igaz-e, amire az Intelligence Online utal, vagyis hogy a Fidesz informális lobbi építésébe kezdett Brüsszelben.


Árgus szemmel figyelik külföldről, mit kavarnak Orbánék a titkosszolgálatokkal

Nagyon rossz a hírük a magyar titkosszolgálatoknak a szövetséges partnerszolgálatok körében – állítja a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online, amely szerint nyugaton egyedül a katonai titkosszolgálatunkra tekintenek úgy, mint a „professzionalizmus bástyájára”, de azt a szervezetet is veszélyezteti, hogy Rogán Antal a védelmi területen is pozíciókhoz jutott. A katonai titkosszolgálatra a honvédségen belüli elbocsátások lehetnek hatással, de kérdés, hogy azoknak valójában mi a célja. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hírszerzési szaksajtóban az elmúlt időben többször írtak már a magyarokról, nem túl jó kontextusban.



Egyre durvább kémháború zajlik Európában

Nemcsak a gázcsapok elzárásával próbálja Moszkva sarokba szorítani Berlint, hanem a kémjátszmák is keményedtek. A hidegháború óta nem volt ennyire kiélezett a titkosszolgálatok egymás elleni harca, de Németország egy kicsit későn ébredt rá erre – állítja a Spiegel német lap, amely több olyan közelmúltbeli kémügyről is írt, amelyeket eddig nem ismerhetett meg a nyilvánosság.





Ahogy demisztifikálódik Pintér, úgy pintéresedik el Rogán

Tizenkét évet kellett várnia Orbán Viktornak arra, hogy meggyengítse Pintér Sándort, akire fideszes körökben mindig is gyanakvással tekintettek. Igaz, a fideszesek körében ma már legalább annyira gyanakodva tekintenek a háttérbe vonult, de befolyásossá vált Rogán Antalra, mint régen Pintérre. A mítoszok mindkettőjüknél működnek, a váltás politikailag ezért is tökéletes. De nem lesz feltétlenül gyors, ehhez ugyanis a titkosszolgálatok azon vezetőit is arrébb kell majd állítania Rogánnak, akik a belügyhöz, azaz végső soron Pintérhez lojálisak. De ez csak idő kérdése.


Lecserélhetik a titkosszolgálatok irányítását, és egy Pintér–Rogán-konfliktusról is beszélnek a háttérben

Miközben mindenki Orbán Viktor új kormánynévsorát találgatja, belügyes körökben híre ment, hogy a polgári titkosszolgálatok új irányítást kapnak, így az Alkotmányvédelmi Hivatal elkerülhet Pintér Sándortól, az Információs Hivatal pedig Szijjártó Pétertől. Azt nem tudni, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén ki vagy kik lennének ezeknek a titkosszolgálatoknak az irányítói, de könnyen lehet, hogy a Miniszterelnökség fennhatósága alá kerülnének, mi több, még Rogán Antal neve is felmerült.







Putyinék valóban beavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztásba – állítják nyugati titkosszolgálatok

Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen engedélyezte a titkosszolgálatoknak, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban indítsanak átfogó akciót a „mentálisan ingatag” Donald Trump támogatására – állítja a The Guardian című brit napilap az állítólag a Kremlből kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva. A Kreml – nem meglepő módon – cáfol. És Trump is cáfol, akit viszont most senki sem vádolt semmivel.