Tavaly mintegy 50 százalékkal megnőtt a bírói engedéllyel végzett titkosszolgálati megfigyelések száma az előző évhez képest: az ügyek száma éppúgy jelentősen bővült, mint a megfigyelt személyeké – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Fővárosi Törvényszék elnöke által küldött statisztikából. Az is kiderült, hogy a bíróság egy ilyen kérelmet sem utasított el, vagyis minden megfigyelési igényt jóváhagytak – ahogy egyébként 2010 óta minden évben.

Míg 2021-ben 110 ügyben összesen 169 személlyel szemben engedélyezett az erre kijelölt Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági feladattal összefüggésben titkos információgyűjtést, addig 2022-ben már 149 ügyben, 251 személlyel szemben. Ez 2021-ben havi 14, 2022-ben viszont már havi 21 személy érintettségét jelentette. A 2023-as év hasonló számokat hozott eddig:

idén április 30-ig 41 ügyben érkezett kérelem összesen 83 személyt érintően és a törvényszék minden esetben engedélyezte a titkosszolgálati információgyűjtést.

Ezeket, a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán kapott friss adatokat összevetve a korábbi, még 2021-ben Szél Bernadett akkori független országgyűlési képviselő által visszamenőleg kikért statisztikákkal, összességében elmondható, hogy 2010 eleje óta idén április végéig, vagyis 13 év és 4 hónap alatt 2645 személy megfigyelése történt nemzetbiztonsági céllal, bírói engedély alapján.

A legmagasabb szám ez idő alatt egy teljes évben 310 volt – ez a 2020. évi adat. A megfigyeléssel érintett személyek legkisebb száma pedig a jelen statisztika első évében, 2010-ben volt, ez akkor 112 főt jelentett. A velük szemben alkalmazott titkos információgyűjtés sokféle titkosszolgálati tevékenységet jelenthet. A nemzetbiztonsági törvény alapján ennek során:

• nyilvános hely kivételével lakást, helyiséget, bekerített helyet, járművet (kivéve közösségi közlekedési), továbbá az érintett használatában lévő tárgyat titokban átkutathatják, az észlelteket rögzíthetik,
• a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelhetik és rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt elhelyezhetik,
• postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthatnak, annak tartalmát megismerhetik, ellenőrizhetik és rögzíthetik,
• elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerhetik és rögzíthetik,
• információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek, az észlelteket rögzíthetik, a kibertérből érkező fenyegetés elhárítása céljából az információs rendszerbe beavatkozhatnak

A törvény szerint bírói engedély kell a titkosszolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint például a törvényes rend törvénytelen eszközökkel való megdöntésére, vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása. Sőt, titkos megfigyelés alapja lehet 2020 óta a rémhírterjesztés, ami indokolhatja a 2020-as év rekordmagas adatát.

A törvény szerinti, fentebb részletezett megfigyelési indokokról ilyen konkrét lebontásban már nem adott tájékoztatást a Fővárosi Törvényszék elnöke, mondván: az már titkosított, vagyis minősített adat. Azt viszont a hvg.hu kérdésére Tatár-Kis Péter közölte, hogy évről-évre hány ügyben és hány személynél engedélyezték, vagy utasították el a megfigyelést: mindet jóváhagyták 2010 óta.

Ugyanerre az egyszerű statisztika előállítására azonban nemrég az Igazságügyi Minisztérium képtelennek bizonyult. Mivel a törvény szerint nemcsak a bírói jóváhagyás szerint lehet külső engedélyhez kötött egy titkosszolgálati megfigyelés, hanem egyes eseteben az igazságügyi miniszter engedélye kell, a hvg.hu nemrég onnan is kikérte ezeket a friss adatokat, de nem lettünk okosabbak.

Ahogy arról beszámoltunk, a jelek szerint új indokot talált a titkolózásra a Varga Judit vezette szaktárca, miután tarthatatlanná vált, hogy eddig nem sikerült hihetően megindokolniuk, miért közölnek 2021 óta más adatokat a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések számáról, mint ugyanerről korábban, éveken át. Eddig azt állították, hogy

az igazságügyi tárcánál – szemben ezek szerint a Fővárosi Törvényszékkel – nem tartják nyilván, hogy a beérkezett megfigyelési kérelmek közül hányat hagytak jóvá és hányat utasítottak el.

Friss, május végi válaszukban a jóváhagyott megfigyelések számát továbbra sem adták meg, csak a beérkezett kérelmekét: eszerint 2022-ben 1374 előterjesztés került a tárcához (ez kevesebb, mint a 2021-es 1469), idén pedig április 25-ig további 440 kérelmet iktattak. Válaszuk annyiban új, hogy már nem azért nem árulják el az engedélyezett megfigyelések számát, mert nincs ilyen adatuk, hanem van ugyan, csak ez náluk titkos, minősített adatnak számít – szemben a Fővárosi Törvényszékkel.

Idén tavaszig már 440 titkos megfigyelési igény került Varga Judit elé, de már azt is titkosították, hogy ebből hányat engedélyeztek

Elővette a Varga Judit vezette igazságügyi tárca a kormányzati aduász indokot és a titkosításra hivatkozva nem adja meg, hogy hány nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek. Eddig arra hivatkoztak, hogy az engedélyekét nem, csak a kérelmek számát tartják nyilván, de ezzel nemcsak bolondot csináltak magukból, hanem kiderült, hogy még csak nem is igaz.