Beválhat-e a nyugati embargó Moszkva ellen? Felidézzük a Cocom-listát
5 perc
2022.07.08. 15:30
Titkosszolgálatok, fedett kereskedőcégek, közvetítők és zsebimportőrök együttes erővel cselezték ki a hidegháború kereskedelmi fegyverét, a Cocom-listát. Visszafelé is elsülhet az olyan gazdasági embargó, amellyel most a Nyugat Oroszországot szorongatja.
A Lada Granta legújabb modelljeiből hiányzik a légzsák, a blokkolásgátló, a biztonsági övek előfeszítője és a műholdas navigáció is. Félvezetőkből csupán a korábbi mennyiség 10 százaléka jut az orosz chipgyárakba, az inggyárak gombhiánnyal küzdenek, a csomagolóanyag-gyártók nem tudnak címkéket nyomtatni, új Samsung okostelefont pedig nem lehet már aktiválni az országban. Csak néhány példa arra, hogy a nyugati gazdasági szankciók miként sújtják Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború miatt.
Ez kísértetiesen hasonlít arra az évtizedes gazdasági hadviselésre, amellyel a hidegháború alatt a Nyugat szorongatta a kommunista blokk tagjait. Már csak azért is, hogy a fegyvergyártáshoz használható nyugati csúcstechnológia nehogy a keleti mérnökök kezébe kerüljön.
Az embargó irányítására az Egyesült Államok 17 ország részvételével informális szervezetet hozott létre 1949 végén, a Multilaterális Exportellenőrzési Koordinációs Bizottságot (Coordinating Committee for Multilateral Export Controls). Ez a szervezet állította össze azon kényes termékek listáját, amelyeket tilos volt a szocialista országokba exportálni. Ez volt a Cocom-lista (a bizottságnév első két szavának rövidítésével). Az 1990-es évek elejéig fenntartott embargó fő tanulsága, hogy műszaki cikkek vagy technológiák átadását ilyen eszközökkel csak megnehezíteni lehet, teljesen megakadályozni aligha – ahogyan minden bizonnyal az orosz gazdaságot sem lehet két vállra fektetni a mostani korlátozásokkal.
