#történelem







Kero tanár úr rendhagyó történelemórája

A Francia Forradalom Európa történetének meghatározó eseménye volt, mely alapjaiban rengette meg az európai gondolkodást és világrendet. A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség zászlaja alatt zajló véres harcokról és kegyetlen terrorról számos műalkotás született az évszázadok során.


"Valami már korábban sem stimmelt a magyar önképben"

Jó lenne leszokni arról, hogy úgy véljük: a másik nem gondolhatja azt, amit gondol, ha baloldali vagy jobboldali, akkor ezt vagy azt kell gondolnia – véli Ablonczy Balázs, akinek fő kutatási területe a két világháború közötti Magyarország. Mára közhellyé vált bajaink forrásvidékét épp ebben az időszakban keresi. Erről beszélgettünk a történésszel, aki 2011 és 2015 között a párizsi Magyar Intézet igazgatója volt.


„A nőnek teljes élete nyomorult”

Mit jelentett nőnek lenni a századfordulón? Milyennek látjuk ezt mai szemmel, és milyennek látták ők maguk a harcukat, győzelmeiket és elbukásaikat? A dualizmus felső- és középosztálybeli asszonyainak ellentmondásos, ma azonban egyesek szemében talán még irigylésre méltónak is tűnő mindennapjait bemutató kötet, A budapesti úrinő magánélete olyan világba kalauzol el minket, ahonnan visszatérve, a mai magyar közéletet is másképpen lehet értelmezni.



Hatvan éve semleges Ausztria

Ausztriában hatvan éve, 1955. október 26-án foglalták alkotmányba az ország örökös semlegességét, ezzel a második világháború befejeződése után tíz évvel az ország visszanyerte teljes szuverenitását.


Lyukas emlékezet?

Megdobban-e a szívünk, ha ezt látjuk: 1956? S a diákjainké? Úgy tűnik, a kormányé jelenleg nem.





Hogyan halt meg Mohács mezején Lajos király?

A magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiájáról tanácskoztak történészek, irodalomtörténészek, filológusok, antropológusok és – meglepő módon – orvos szakértők. A konferencia fő témája II. Lajos király rejtélyes halála volt. Egy dolog tűnik csupán biztosnak: a királyt nem utólag gyilkolták meg, hanem a csatában vagy közvetlenül az után veszthette életét.


Amikor még 15 forint volt az étlap legdrágább tétele

A gasztronómia változásainak egyik mutatója az étlapok története. Régi menük, bezárt, újranyitott és évtizedek óta folyamatosan működő éttermek után kutakodtunk. Mennyi volt a Szondyban egy darab kenyér a Rákosi-korban? Mikor nyíltak az első fast food helyek? Mi volt a verekedésekről is hírhedt Ádám Söröző városszerte ismert specialitása?



Nagy biznisz az árnyékoktatás

Tavaly több mint 60 ezer diák bukott meg a magyar közoktatásban és kényszerült pótvizsgára. Van, aki szerint a szülők nemtörődömsége miatt kaszálják el a gyereket, de általános, hogy rengeteg diák alapvető tudás- és képességbeli hiányosságokkal próbálja túlélni a tanéveket. A szülők pedig, ha tehetik, magántanárt fogadnak, ami nem olcsó mulatság, mert a gyerekek felkészítése több tízezer forinttal megterhelheti a családi büdzsét.