Gyönyörű kastélyok és kertjeik a századforduló tájáról a századforduló legfontosabb magyar fényképészének, Klösz Györgynek fotóhagyatékából. A Fortepanon elérhető és szabad felhasználásúvá tett ezerötszáz fotóból álló gyűjtemény átfogó képet ad a millenniumi Magyarországról, melyek falinaptárak, képeskönyvek, könyvillusztrációk kihagyhatatlan fotói is egyben.
A trianonozás nem Trianonról szól. Kapóra jön, bármi másról legyen is szó, olyan, mint egy jól kijárt, kényelmes házi papucs: seperc alatt bele lehet bújni, sehol nem szorít, jó meleg, kényelmes.
Az ilyen figurákat Európában zavart hallgatással szokták üdvözölni, de Magyarország miniszterelnöke ezúttal is kivágta a rezet. Merészen, mindenféle humanista nyafogásra való tekintet nélkül megnevezte eszményképeit.
Mára kiderült, hogy az elit 25 évig rosszul sáfárkodott a szabadsággal.
A 2011-es arab tavaszig régészeti főfelügyelő, kulturális miniszterhelyettes volt, járja a világot, előadásokat tart és most is harcol az egyiptomi kincsek visszajuttatásáért. Zāhi Ḥawāss a világ egyik legismertebb egyiptológusa nemrég Magyarországon járt. Mi van szfinx alatt? Miért kellenek robotok a piramisok kutatásához? Interjú.
Mire emlékszünk az 1919-es komáromi csatából? A kommunistákra vagy a magyarokra? Kik irányították az 1848-as szlovák felkelést? Csehek vagy szlovákok? Ki hogyan ítélte meg a Tanácsköztársaság terrorját? Erről vitatkoztak fiatal történészek kedden Budapesten. Végleges választ nem kaphattunk, és nem is kaphatunk, hiszen a megítéléstörténeti jelenségek állandóan változnak, de néhány kevésbé ismert részlet így is fény derült.
70 éve, 1945. május 8-án véget ért Európában a második világháború. Oroszországban május 9-én emlékeznek erre. Magyarországnak ünnepelnie kell ezt a napot?
A Történelemtanárok Egylete szerint olyan témákat dolgoztak fel a tesztek és az esszék az idei történelemérettségin, amiket alaposan tanulnak a diákok, valamint nem volt egyáltalán a feladatok között olyan, ami politikai vagy ideológiai állásfoglalást igényelt volna.
Sok diák megkönnyebbült a nehéznek bizonyult matematika- és magyarérettségi után, a 3. napon. Az Eduline által idézett diákok többsége könnyűnek találta a feladatokat, és jó jegyre számít.
A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten 1 254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6 372 diák tesz érettségit ma történelemből, írásban.
Rossz helyen jelölt városok, hibás földrajzi nevek, 20. században épült víztározók az ókori térképen. Sok szó esett már az új, kísérleti tankönyvekben szereplő elképesztő bakikról, ezúttal egy térképész vette kezébe a történelem- és földrajztankönyveket, és írta meg észrevételeit.
Boross Péter egy konferencián Trianont kapcsolta össze a Szovjetunióba hurcolt magyarokkal.
Fotósunk a bontásra váró Puskás Ferenc Stadionban járt.
Animációs filmet készített a Greenzero Kft. az ezeréves történelmünkről. Az előzetest mutatjuk, a teljes filmet az egri várban május 1-től nézhetjük meg.
Bár eddig azt hitték, inkább epilepsziája lehetett, a kutatók most azt gondolják, valószínáleg több kisebb agyvérzése volt Julius Caesarnak.
Riasztónak tartják oroszországi jogvédők, hogy növekszik azoknak a száma, akik pozitívan tekintenek Sztálinra.
Fontos kötet jelent meg nemrégiben Magyarországon. Lucian Boia bukaresti professzor hazája nacionalista történelemszemléletét haladja meg, s még a román nemzeti ünnephez, az 1918-as erdélyi „egyesítési” népgyűléshez is némileg kritikusan viszonyul. Szerinte Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.
Egy hétvégén tartott diákversenyen kiderült, hogyan kellett volna érvelni a trónörökös meggyilkolása után a hadba lépés ellen. Bár tudjuk, a „mi lett volna, ha?” történelmietlen kérdés, itt mégis volt értelme, ugyanis a verseny nem a történelemről, hanem a problémamegoldásról szólt.
Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik újabb régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók. Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt a szakemberek sokszor hipotézisekkel kénytelenek a tényeket pótolni.
Giuseppe Nocca gasztrotörténész egy 997-es latin dokumentumban rátalált az egyik legrégebbi olasz szó, a pizza említésére, amely bizonyítja, hogy nem Nápolyban született az étel.
