Szokatlan módon tették közzé, hogy az eddig 39,2 százalékban Tiborcz István kezében lévő, tőzsdén jegyzett Gránit Bankba új tulajdonos érkezik: Tiborcz BDPST-csoportja tájékoztatta a sajtót csütörtökön arról, hogy 9,86 százaléknyi pakettet elad a Magnet Bank főtulajdonos-vezetője, Fáy Zsolt által birtokolt FZS Mag Investment Kft.-nek és két, vele közösen fellépő cégnek. A Gránit csütörtökön még semmit sem közölt a szerdai ügyletről, majd péntek délután – a HVG megkeresése után – rendkívüli tájékoztatást adott a Budapesti Értéktőzsde oldalán.
Csakhogy ez is nagyon furcsa. A tájékoztatásban ugyanis a BDPST sajtóközleményére hivatkozott, mintha neki magának nem is lenne tudomása a történtekről. S a jelek szerint ez így is volt. Siklós Jenő, a bank vezérigazgató-helyettese ugyanis azzal magyarázta az esetet a HVG-nek, hogy
az ügylet az érintett felek között jött létre, a Gránit Bank arról a sajtóközleményből értesült. Ennek megfelelően a tranzakció részleteiről egyéb információkkal nem rendelkezik.
Szerinte további közzétételi kötelezettség akkor lesz, ha a tranzakció lezárul, amiről a bankot is értesíteni kell a tőkepiaci törvény előírásai alapján.
https://hvg.hu/kkv/20260910_tuladott-bankja-10-szazalekan-tiborcz-istvan-granit-bank-fay-zsolt-magnet-bank
Ha a Gránit Bank nem kapott hivatalos tájékoztatást az ügyletről, nem sértett jogszabályt, de nem éppen befektetőbarát megoldás, hogy a részvényesek előbb olvashatnak egy ilyen horderejű hírt az újságban, mint a tőzsde honlapján. A jegybank mint felügyelet vizsgálódhatna is emiatt
– jelentette ki Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége elnöke. A legkésőbb két napon belüli közzétételi kötelezettség akkor is terhel egy nyilvános részvénytársaságot, ha a vele kapcsolatos megállapodást megkötötték, majd akkor is, ha az pénzügyi szempontból lezárul, azaz véglegessé válik – tette hozzá.
„A BDPST Group a tranzakcióval kapcsolatban a jogszabályi előírásoknak és a bejelentési kötelezettségeknek megfelelően járt és jár el. Jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettsége a tranzakció ezen szakaszában nem volt az eladó félnek, az akkor áll be, amikor a részvények tulajdonjoga átszáll. Ebben az időpontban természetesen a társaság a tájékoztatási kötelezettségével összehangban eleget tesz a tájékoztatási és bejelentési kötelezettségének mind a Gránit Bank, mind a Felügyelet irányába” – írta a HVG-nek a BDSPT sajtóosztálya, ragaszkodva a szó szerinti közléshez. Ezzel azonban nem oldotta fel azt az anomáliát, hogy a kisbefektetők nem azon a felületen értesültek a Gránit Bank jövője szempontjából sem lényegtelen tulajdonosi változásról, vagy legalábbis annak a szándékáról, ahol ez tőzsdei vállalat esetében szokásos.
Meglehet azért a nagy titkolózás, mert a HVG értesülései szerint az üzlet pénzügyi zárása még zajlik. Ez persze még nem kellő indok arra, hogy Tiborcz cége ne közölje az eladásról szóló megállapodást a saját bankja vezetői stábjával és bizonytalanságban tartsa a kisebbségi tulajdonostársait. A késlekedés oka bizonyára az, hogy a volt miniszterelnök veje közel fél évtizede a Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló MBH Bank hiteléből vásárolt be a Gránitból, aminek a fedezete természetesen a részvénycsomag. Ennélfogva abból eladni csak úgy lehet, ha a bank rábólint és a vételárból hozzájut a maga részéhez.
Miután az adásvétel a tőzsdén kívül zajlik, a vételár titkos, ám a HVG értesülései szerint nem áll messze az elmúlt időszak 8500-9000 ezer forint közötti tőzsdei árától. (Csütörtökön a részvény 8300 forinton zárt, péntek reggel pedig átmenetileg 8000 alá esett.) Mindezek szerint a vételár valahol a 10-15 milliárd forint környékén lehet.
Fáy Zsolt mindenesetre pont azzal hárította el a kérdéseinket, hogy a deal folyamatban van, tőzsdei cég esetében nem árulható el előre semmilyen részlet. Korábban azonban többször nyilatkozott arról, hogy egy gazdaságnak jót tesz, ha vannak erős, nemzeti tulajdonlású bankjai. Azt is leszögezte, hogy a Magnet Bank az egyetlen politikától független hátterű, magyar tulajdonú bank, ami most megváltozik, hiszen a Gránit főtulajdonosa a kormányváltás óta nem élvez kivételezett státuszt.
https://hvg.hu/360/20241127_hvg-granit-bank-tozsde-kibocsatas-nyrt-tiborcz-istvan-hegedus-eva
Azt sem tudni még, hogyan működhetne együtt a két sajátos profilú bank, a közösségi alapon működő Magnet és a digitális modellt választó Gránit – információink szerint Fáy még csak ezután tárgyal erről Hegedüs Évával, a Gránit elnök-vezérigazgatójával. Az is kérdéses, folytatja-e a vásárlást – a HVG informátorai azt valószínűsítik, hogy az ügylet nagyságrendje miatt nem. Ha Tiborcz eladni kényszerül még a pakettjéből, azt már nem a Fáy-féle csapatnak teszi.
Noha Fáy bevásárlása meglepte a piacot, önmagában az a fejlemény, hogy Orbán Viktor veje, aki a Tisza vagyonvisszaszerzési törekvéseinek a fókuszában áll, elkezdi leépíteni széleskörű portfóliója „kényes” elemeit, egyáltalán nem váratlan esemény. Piaci megfigyelők szerint több magyar és külföldi befektetővel is tárgyal különféle üzletrészei eladásáról – más kérdés, vajon mi történik majd a pénzzel, ami az adósságok törlesztése után megmarad? Ráteszik a kezüket a magyar hatóságok vagy Amerikába vándorol? Emlékezetes, hogy a kormányváltás után egyes bankok megállítottak – és jelentettek az adóhatóságnak – olyan pénzkiutalásokat, amelyeknél vagyonkimentési szándékot észleltek.
A történteket egyelőre Hegedüs Éva sem kommentálja. A Demján Sándor által alapított bankot felépítő, majd abban meghatározó tulajdonrészt szerző bankárról – akit 2021 őszén Tiborcz „visszautasíthatatlan ajánlattal” vásárolt ki – tudható, hogy alkalomadtán újra növelné a részesedését. Annál is inkább, mert a Gránitot folyamatosan ő vezeti, s próbálta a Tiborcz-érában is a lehetőségei szerint távol tartani a politikától, az elkerülhetetlen „érzékeny” hiteleket pedig kellően lefedezni.
A Gránit Bank sorsa nyilván árkérdés is. A részvényeit 14 500 forintos áron vezették be a tőzsdére lassan két éve, jó kezdés után 16 200 forintig ugrott az ára, aminek most alig több mint a fele – befektetői szemmel nézve ez nem tűnik sikertörténetnek. Ahhoz képest viszont, hogy a bank 160 milliárd forint feletti saját tőkéjéhez mérten az éves nyereségessége várhatóan ismét meghaladja a 10 százalékot, az árfolyam reális.
A Gránit esetében a „NER-közeliség” leértékelő hatása úgy nyilvánult meg, hogy a bevezetéskor beárazott, a digitális, újszerű pénzügyi megoldásokkal élő bankoktól elvárt fokozott növekedési képesség „átváltott” a hagyományos értékelési metódusra. (Azaz tőkearányosan nem 20-30, hanem csak 10 százalékos megtérülés az alapelvárás.)
A Gránit Bank mindig is büszke volt a tiszta hitelportfóliójára, legutóbbi, 2026 első félévi mérlegéből is úgy tűnik, hogy az a banki átlag harmada (0,6 százalék), igaz a 2025 első félévi aránynak (0,17 százalék) a háromszorosa. Aligha tudja most belőni bárki, mennyi hitelkihelyezése válhat rizikóssá a korábbi kormányhoz közelálló vállalkozók (például Tiborcz) megroppanása miatt, elég csak a Bayer-csoport hirtelen csődbe menekülésére gondolni.
A hitelportfólió jelenlegi, valós állapotáról bizonyára Fáy Zsolt sem kaphatott extra információkat, mert tőzsdei cég esetében nem kerülhet előnybe a többi részvényessel szemben, főleg, hogy 10 százalék alatti, pénzügyi befektetőként lép be.
A honi bankártársadalmat kétségkívül sokkal jobban izgatja, mi lesz a második legnagyobb MBH Bankkal, amelyben Mészáros alapvető befolyása mellett 15 százalékban tulajdonos az állam. A Gránit, még ha immár a nyolcadik legnagyobb magyarországi pénzintézet is, nem az a nagyságrend – ami a hátránya, az most speciel a szerencséje –, önmagában nem tudott a NER-es cégek étvágya szerinti nagyhiteleket nyújtani.
Ám ami a kockázatokat illeti, a Gránit Bank féléves jelentésében azért láthatók figyelmeztető jelek. Csakhogy nem annyira hitel, mint inkább betétoldalon. A bank mérlegfőösszege 2026 első félévében 8,6 százalékkal csökkent 2025 végéhez képest, ami önmagában még nem lenne különösebb gond. Az indoklás viszont figyelemreméltó, hiszen a jelenség oka a betétek csökkenése a második negyedévben. Hat hónap alatt a teljes betétállomány 10, a vállalati viszont 15 százalékkal apadt. A helyzet messze van még a kritikustól, hiszen a hitel/betét arány emelkedik ugyan, de ezzel együtt is 67 százalékos, ami 20 százalékponttal alacsonyabb a banki átlagnál.
Nyílt titok, hogy a választások után egyes állami vállalatok vontak ki betéteket százmilliárdos nagyságrendben, amit nem ellensúlyozhattak a bankot kedvelő lakossági ügyfelek. Azt pedig még nem tudjuk, június vége óta folytatódik-e a kedvezőtlen folyamat. A jó hír közben az, hogy a bank az első hat hónapban 9,6 milliárd forint nyereséget termelt, ami ugyan elmarad kissé az egy évvel korábbitól, de tőkearányosan még mindig valamivel magasabb, mint a bakszektor 10,7 százalékos átlaga.
https://hvg.hu/360/20251124_hvg-magnet-bank-beolvasztas-kozossegepites-fay-zsolt
Nyitókép forrása: bdpstgroup.hu
