A tudományos élet jó közeg a krimihez – mondja Kristóf Luca kutató, aki tudományos munkái után a Halál az Akadémián című krimivel állt elő. A fordulatos történetben az MTA-elnök választása előtt megölnek egy fiatal, ellenzéki érzelmű kutatót. De hogy kerül egy kortárs krimibe politikai szál? Miért nézik le a bölcsészeket, társadalomkutatókat a politikusok? És miben hasonlít a tiszás elit a fideszeshez?
Kutatóként a valóságot akarjuk megismerni és leírni – talán egyszerűnek hangzik, de a tudományos kutatásokat minden korban korlátok közé próbálták szorítani különböző hiedelmek, elvek és világnézetek – ma is. Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológus oktatóinak írása – ők azok a kutatók, akik ellen egyetemük etikai és fegyelmi eljárást indított a HVG-n megjelent korábbi cikkük miatt.
Még a velejéig populista hatalom logikájával sem érthető, hogy mi többet akarhat még a Magyar Tudományos Akadémiától a politikai központ. Egy lehetőség azonban még mindig maradt a tudósok kezében. Fábri György docens, az intézmény korábbi kommunikációs igazgatójának véleménye.
Politikai támogatás nélkül is létezik az Akadémia varázshatalma – mondta Freund Tamás MTA-elnök a testület ünnepi közgyűlésén, mire Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter jelezte, a tudomány terén is csak azt kell támogatnia az államnak, ami a magyar érdeket szolgálja.
Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos Akadémiának és tagjainak a szerepéről. A tét százmilliárdokban is mérhető, de végső soron a tudományos kutatás szabadságáról vagy politikai függőségéről van szó.
A tudomány és a technológia megrendszabályozása nem megy könnyen az USA-ban, de nem kizárt, hogy Donald Trump – ha másodszor is elnök lenne – újult erővel próbálná meg. Úgy tűnik, Kamala Harris nagyobb barátja a tudósoknak és a fejlesztőknek.
Elődjével ellentétben, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Freund Tamás szerint nem sérült a tudomány szabadsága a kutatóintézetek leválasztásával, ahogy a tulajdonhoz való alkotmányos jog sem. A hvg360-nak adott interjúban arról beszélt, ő a praktikus szempontokat helyezné előtérbe, visszaszerezné az elcsatolt intézeteket. Igaz, a jelenlegi irányítási struktúrával. Az átalakítás ellen Orbán Viktor miniszterelnöknél tiltakozott másfél éve, a Palkovics Lászlót élesen bíráló magánlevele pont a miniszter asztalán landolt. Azt mondta, azóta sem válaszolt rá senki. Interjú.
