Kutatóként a valóságot akarjuk megismerni és leírni – talán egyszerűnek hangzik, de a tudományos kutatásokat minden korban korlátok közé próbálták szorítani különböző hiedelmek, elvek és világnézetek – ma is. Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológus oktatóinak írása – ők azok a kutatók, akik ellen egyetemük etikai és fegyelmi eljárást indított a HVG-n megjelent korábbi cikkük miatt.
(Szerzőnik korábbi cikkükben kutatási eredményekre támaszkodva azt állították, hogy a gyermek számára a szeretetteljes légkör fontosabb a családban, mint a szülők neme. Az egyetem fegyelmi eljárást indított ellenük, ennek végén figyelmeztetésben részesítették és vallási továbbkézésre küldték őket. A három pszichológus oktató elleni eljárásról itt és itt olvashat. Az alábbiakban pedig újabb cikküket olvashatják.)
Publikálhat-e egy pszichológus olyan kutatási eredményeket, amelyek azt sugallják, hogy a homoszexuális párok is lehetnek jó szülők? Esetleg olyat, amely szerint a nemi átalakító műtétek után vannak, akik megbánják a műtétet? Vagy olyat, amely szerint a férfiak és a nők között léteznek veleszületett idegrendszeri különbségek?
Vallási tanítások, kormányzati, politikai elvárások, politikai korrektség, sérülékeny csoportok védelme – mind vezethetnek tudományos cenzúrához, vagy ami talán még gyakoribb: tudományos öncenzúrához.
A katolikus egyház különösen élen járt a tudományos cenzúra tradíciójának meghonosításában. Kopernikusz könyvét például tiltólistára tette, miután az Ószövetség egyes soraival ellentmondásba került, hogy a Föld kering a Nap körül. Súlyosabb büntetést szenvedett el Giordano Bruno, aki Kopernikusz elméletét továbbgondolva nemcsak azt állította, hogy a Föld kering a Nap körül, hanem az univerzum végtelenségének gondolatát is felvetette. Mivel nem volt hajlandó visszavonni tanait, a katolikus egyház inkvizíciója elé kellett állnia eretnekségért, és máglyán megégették.
Galileo Galilei bolygó-megfigyelései ugyancsak szemben álltak a katolikus egyház világnézetével, így a tudósnak nyilvánosan vissza kellett vonnia tanait, könyveit pedig betiltották. A katolikus egyház nem kapkodta el annak beismerését, hogy tévedett, ugyanis 359 év telt el, mire 1992-ben visszavonta az ítéletet.
A tudományos tények napjainkban is szemben állhatnak vallási nézetekkel, ami részben megmagyarázhatja, miért nehezebb a vallásos embereket meggyőzni tudományos tényekkel. A World Values Survey 52 országra kiterjedő felmérése alapján kultúrától függetlenül minél mélyebben vallásos valaki, annál kevésbé bízik a tudományban. Egy másik kultúraközi kutatás szerint
akik aktívabban részt vesznek a hitéletben, jellemzően kevésbé értik a tudományos magyarázatokat,
a kutatások módszertanát, és nehezebben tudnak megalapozott véleményt alkotni kutatási eredményekről.
Míg sokak szerint az EU a lehető legtöbbet hozta ki a helyzetből, és ami a legfontosabb, elkerülte a vámháborút, a francia miniszterelnök azt mondta, „sötét nap ez, amikor a szabad világ szövetsége beletörődik az engedelmességbe”.
A kedvezményt továbbra is életkortól függetlenül biztosítja a kormány.
