Jó tudni: a többiek jobban figyelnek ránk és jobban szeretnek, mint hinnénk
Nem látunk bele mások fejébe, de ez nem ok a kétségbeesésre.
#tudomány
Ausztrália lehet az első ország a világon, ahol nem hal ki több állat
Az ausztrál kormány azt tervezi, hogy egy törvénymódosítással 110 ritka állat- és növényfaj kihalását akadályozza meg.
Kiosztották az idei fizikai Nobelt, a kvantuminformatika úttörőit díjazták
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia legrangosabb elismerésén, a 2022-es fizikai Nobel-díjon idén is hárman osztoznak: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger. Kutatásaik nagyban hozzájárultak (és járulnak most is) a kvantumtechnológia fejlődéséhez – érvelt a szakmai bizottság.
10 000 km-es csóva képződött az aszteroida mögött, amibe a NASA belevezetett egy űrszondát
A tudósok még vizsgálják, pontosan milyen hatása volt az űrszondának arra az aszteroidára, aminek szeptember végén ütközött neki, de az már biztos, hogy egy jókora adag törmelék szabadult ki belőle.
Új tünetet okoz a koronavírus, erre figyeljen oda most
Az a vírus, ami az idei télen okozhatja az esetszámok emelkedését, új tünetet is okoz a fertőzésnél.
Tudós, celeb, zseni – Stephen Hawking élete, 2. rész: Newton, Einstein, a gumilepedő és a Simpson család
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
Mintha vér folyna egy antarktiszi vízesésből – de mi okozza ezt?
A különös természeti jelenségek az Antarktiszon sem ritkák. De az Blood Falls néven emlegetett vízesés még ezen belül is szokatlan látvány.
Kihalás és evolúció: Svante Pääbo svéd genetikus kapta az idei orvosi Nobel-díjat
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida is eltörpül a Földet eltaláló legnagyobb égitest mellett
Az amerikai Rochesteri Egyetem kutatói szerint nem 15, hanem 25 kilométer átmérőjű volt az az aszteroida, amely 250–280 kilométeres krátert hozott létre.
Napi 2–3 csésze kávénak egészen meglepő hatása lehet, az sem baj, ha koffeinmentes
A kávénak sokféle pozitív hatása lehet, és ugyanezt erősítik meg ausztrál kutatók is egy új tanulmányban. Állítólag még a koffeinmentes változat is képes jót tenni a szervezetnek.
Most éppen a hurrikán tett keresztbe a NASA „elátkozott” Hold-programjának
Novemberre halasztják az Orion űrhajó többször meghiúsult tesztrepülését.
Táncolni már tud a Tesla új humanoid robotja – videó
A Tesla Optimus egyelőre csak egy prototípus, de Elon Musknak komoly tervei vannak vele.
Öt totális tévhit a vikingekről, amiket csak a hollywoodi filmek ültettek el bennünk
Hollywood gyakran egészen szélsőséges módokat választ ugyanannak a témának a feldolgozására, de általános trenddé vált, hogy a történelmi témájú filmek kezdik maguk mögött hagyni a felesleges sztereotípiákat. A még ma is élő mítoszokat veti tűzre a National Geographic vasárnap este induló, Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című sorozata. A premier apropóján öt sztereotípia került elő, melyek helyretételében Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója segít.
Találtak két nagyobb dinótojást, bennük kristályokkal
Kalcit, vagyis egy karbonátásvány található azokban a dinoszauruszoktól származó tojásokban, amikre Kínában bukkantak rá a kutatók.
Tudós, celeb, zseni – Stephen Hawking élete, 1. rész: Ki rejtőzött az álarc mögött?
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – a halálától visszafelé
Az egy dolog, hogy szivárog a gáz az Északi Áramlatból, de mit tesz ez a környezettel?
Közel egy kilométeres széles területen bugyborékol a víz a csövekből kiszökő gáz miatt.
Szeretne jól aludni? Akkor ezekre figyeljen oda
Az ausztrál Bond Egyetem kutatói arra keresték a választ, mitől lehet igazán jó az alvásunk. Az eddigi kutatási eredmények alapján javasolnak néhány fontos szempontot.
Egy titokzatos erő miatt többször is egy tóhoz hasonlóan hullámzott az egész galaxisunk
Csillagászok szerint egy törpegalaxis legalább kétszer találkozott a Tejútrendszerrel, az „ütközés” pedig ahhoz hasonló eseményeket generált, mint amikor kavicsot dobunk egy tóba.
Gyorsabban emelkedik a tengerszint Kína közelében, a műholdak is látják
A kínai partok közelében gyorsabban emelkedik a tengerszint. Kutatók szerint elképzelhető, hogy ezekre a vizekre nagyobb hatással van a klímaváltozás.
A muffin tetején lévő cukormázra hasonlítanak a Jupiter felhői
A Juno nevű űrszonda évek óta vizsgálja a Jupitert, ami fontos adatokhoz juttatja a tudósokat. Ennek eredménye az alábbi, a bolygó felhőzetével kapcsolatos modell is.