szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia legrangosabb elismerésén, a 2022-es fizikai Nobel-díjon idén is hárman osztoznak: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger. Kutatásaik nagyban hozzájárultak (és járulnak most is) a kvantumtechnológia fejlődéséhez – érvelt a szakmai bizottság.

Az orvosi és élettani kategória után kedden gazdára talált a fizikai Nobel-díj is: az idei elismerést három kutatónak, Alain Aspectnek, John F. Clausernek és Anton Zeilingernek ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A szakembereket

a fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenségekkel kapcsolatos megállapításaikért, és a kvantuminformatika területén elért munkájukért díjazták.

A szakmai bizottság szerint a három szakember olyan úttörő kísérleteket végzett az összefonódott kvantumállapotokkal, amikben két részecske akkor is egyetlen egységként viselkedik, ha egymástól elválasztva vannak jelen. A bizottság szerint ezek az eredmények megnyitották az utat a kvantuminformáción alapuló új, kísérleti technológiák előtt.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint a kvantumtechnológiára fókuszáló kutatásoknak ma már széles területe van, ami magában foglalja a kvantumszámítógépeket, a kvantumhálózatokat és a biztonságos, úgynevezett kvantumtitkosított kommunikációt is.

Alain Aspect francia fizikus; 2010-ben elnyerte a fizikai Wolf-díjat, 2012-ben pedig az Albert Einstein-érmet is megkapta. John Francis Clauser amerikai elméleti és kísérleti fizikus, a kvantummechanika egyik szakértője, ugyancsak fizikai Wolf-díjas. A csapat harmadik tagja, Anton Zeilinger osztrák kvantumfizikus, aki hosszú ideje foglalkozik a kvantuminformáció területével. A szakember 2008-ban megkapta a brit Fizikai Intézet (IOP) Newton-díját.

A díj átadásakor elhangzott méltatás szerint John Clauser volt az, aki továbbfejlesztette az összefonódott részecskékkel kapcsolatos, egyik korábbi matematikai elméletet, ami 1960-as években született meg John Stewart Bellnek köszönhetően. Ugyanakkor Clauser kísérlete után is maradt néhány megválaszolatlan kérdés – a bizottság szerint ezeket Alain Aspect munkája segített megfejteni. Anton Zeilinger pedig kifinomult eszközökkel és hosszú kísérletsorozatokkal kezdte el használni az összefonódott kvantumállapotokat. Az ő kutatócsoportja mutatta be többek között a kvantumteleportációnak nevezett jelenséget is, egy olyan állapotot, amikor a részecskéket távolabbra mozgatják.

Szerdán, azaz holnap az idei kémiai Nobel-díjat adják át.

A tavalyi díjazottak

A fizikai Nobelt tavaly is három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapta, a komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeikért. A díj felét Parisi, a másik felét pedig megosztva kapta a két kutató.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!