A NASA szakemberei még mindig nem tudták teljesen kinyitni a Bennu aszteroidából származó mintát tartalmazó kapszulát, de vizsgálataival már így is fontos eredményekre jutottak.
Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a magzat által termelt GDF15 hormonra a nők egy része rendkívül érzékenyen reagál, és ez áll a reggeli rosszullétek mögött.
A fizikus országos ismertségét egy egyetemi kifakadásának köszönheti, de a BME Gyerekegyetem programjának oszlopos tagjaként is maradandót alkotott.
A Pennsylvaniai Egyetem csillagászati egy olyan bolygó-csillag párosra bukkantak, ahol a planéta tömege sokkal nagyobb, mint amekkora a csillaga szerint lehetne.
Bár az embereknél nem ajánlják a rendszeresen megszakított alvást, a pingvinfélék egyik fajánál nagyon is beválik ez a stratégia. Amikor fészkelnek, napi 11 órát töltenek összességében alvással, sok ezer mikroalvással megoldva a feladatot.
Nehéz megtalálni a tökéletes karácsonyfát, ami szimmetrikus, dús, sokáig megtartja a tűleveleit, nem mellesleg maga a fenyő is gyorsan nő. Amerikai kutatók géntechnológiát vetnek be annak érdekében, hogy ilyen fenyőfákat termesszenek.
Amerikai idegkutatók a klasszikus önfelismerés próbájának tettek ki egereket, akik sikerrel helyt is álltak a tükörteszten. Viszont vannak még kérdőjelek azzal kapcsolatban, hogy mennyire tekinthető ez az öntudat tényleges meglétének.
Brit, új-zélandi és szingapúri kutatók nemrég arra voltak kíváncsiak, a terhességet tervező nők szervezetének milyen a vitaminháztartása. Az eredmény nem túl szívderítő.
A paracetamol az egyik leggyakrabban használt hatóanyag a gyógyászatban, ám bevitele májkárosodáshoz vezethet. Úgy tűnik azonban, hogy ezt meg lehet akadályozni.
Indiai kutatók számítása szerint az aktuálisan zajló, 25. napciklus 2024 elején érhet el eddigi csúcsára, és ezt a földi kommunikációs rendszerek felhasználói is megérezhetik.
A sírhelyként szolgáló Menga Dolmen a spanyol kutatók szerint a megalitikus építkezés csúcsteljesítménye volt.
A vérszegénység kezelésére fejlesztették ki azt a két gyógyszert, amelyek génszerkesztéssel javítanának a betegek állapotán.
Megtartották Stockholmban a Nobel-díj átadó ünnepséget, ahol Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus is átvette a tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését. A hvg.hu percről percre tudósított az eseményről, így visszakövetheti a ceremónián történteket.
„Azt tanultam otthon, hogy a munkában bízzunk, ne a lottó ötösben reménykedjünk” – mondja az attoszekundumos (a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része) fizika megalapozásáért és az elektronok mozgásának kutatásáért két társával Nobel-díjban részesült 61 éves móri születésű tudós. Krausz Ferenc azt ígéri, átformálhatja az orvostudományt, amin most dolgozik. Portréinterjú. A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Krausz Ferenc megkapta a Nobel-díjat. A díjat vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra az interjút.
Focizni lehet húszezres stadion nélkül is, kutatni azonban csak jól felszerelt laborokban lehet – mondja Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, immunológus, akivel Karikó Katalin Nobel-díjáról beszéltünk. Karikó Katalin és Drew Weissman október 2-án kapta meg az orvosi Nobel-díjat.Másnap újabb szenzációként Krausz Ferenc – megosztva – elnyerte a fizikait. (A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Karikó Katalinnak megítélték a Nobel-díjat. A díjat december 10-én, vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra ezt az interjút.)
Szüleik és tanáraik is magyarok voltak, joggal lehet az egész ország büszke a két friss Nobel-díjas tudósra. Ha róluk nem is, a magyar tudomány helyzetéről elmond-e valamit, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc nem Magyarországon élnek, dolgoznak? Miben mérhetjük magunkat? Egyáltalán mekkorát merjünk álmodni? Vélemény. (A cikk eredetileg október elején jelent meg, a Nobel-díjak vasárnapi átadása miatt közöljük újra.)
A két tudós vasárnap veheti át Nobel-díját a svéd fővárosban.
Kilencven napon át napi 12 órán keresztül volt bekapcsolva az alanyoknál a Stanford Egyetemen fejlesztett agyi implantátum. Az agysérült betegek teljesítménye átlagosan 32 százalékkal javult.
A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.
A James Webb űrteleszkóp segítségével sikerült egy olyan fekete lyukat észlelni, amely az ősrobbanás után 440 millió évvel már létezett. A legnagyobb meglepetés, hogy a Napnál milliószor nehezebb.
