A tanulás közbeni szünetek segítik a memorizálást
Egy amerikai kutatás szerint a rövid pihenés, illetve szünetek az alváshoz hasonlóan hozzájárulhatnak a frissen szerzett tudás szűréséhez és tárolásához.
#tudomány
A vízgőz-koncentráció esésével lassulhatott a globális felmelegedés
A sztratoszféra vízgőz-koncentrációjának esése okozhatta a globális felmelegedés ütemének elmúlt években mért lassulását - állítják kutatók.
Kína megelőzheti az USA-t a tudományos kutatásokban
Az elmúlt harminc évben Kína minden országot lepipált a tudományos kutatások fejlődésében, és a növekedés a jelek szerint nem áll meg – számolt be a Financial Times.
Miért alakult ki a halak kopoltyúja?
Kanadai biológusok kísérleti eredményeik alapján úgy vélik, hogy az evolúció során a kopoltyúk elsősorban a vegyi anyagok testen belüli szabályozására jöttek létre, és csak ezt követően vették át a légzés szerepét a bőrtől.
A hamis tanulmányok kiszűrésére szólították fel Kínát
A tudományos csalások és a hamis tanulmányok elleni komolyabb fellépésre szólította fel Kínát a világ egyik legbefolyásosabb tudományos folyóirataként ismert The Lancet, miután két kínai kutatócsoport több tucatnyi tanulmányáról kiderült, hogy nélkülözik a hitelességet.
Két év kihagyás után folytatódik a Mindentudás Egyeteme
Kétéves pihenés után most új formában, a Norvég Alap pénzügyi segítségével élesztenék újra a Mindentudás Egyeteme ismeretterjesztő sorozatot, megszületett a műsort készítő kht. tulajdonosainak vitáját lezáró megállapodás - írta a Népszabadság.
Az év tíz legnagyobb tudományos szenzációja
A Nemlineáris blogon az év legnagyobb tudományos felfedezéseit gyűjtötték össze. A listát az amerikai Time magazin állította össze.
A tíz legrémisztőbb tudományos kísérlet
Szifilisztől szenvedni hagyott betegek, egértestben növesztett emberi agy, kutyatestre visszavarrt állatfejek - összeállításunk következik a világ legriasztóbb kísérleteiről.
WSF: mi mozgatja a kutatókat?
A tudomány és a politika párbeszéde sokszor rögös, a kutatók gyakorta úgy vélik, hogy a döntéshozók nem hallgatnak rájuk, a politikusoknak pedig sokszor az a meggyőződése, a tudósok álláspontjuk kialakításakor túl kevés szempontot vesznek figyelembe. A csütörtökön kezdődő Tudomány Világfórumán (WSF) arra tesznek kísérletet, hogy előmozdítsák ezt a dialógust - hangzott el a WSF szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján.
Kiosztották a kémiai Nobel-díjakat
Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan indiai születésű brit tudós kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be szerdán Stockholmban.
Valósággá válhat az időutazás, tudomány lehet a sci-fiből
Egy ismert elméleti fizikus szerint a tudományos-fantasztikus filmeken látható különleges eszközök és technológiák jelentős része megvalósítható, csak idő kell hozzá.
Facebook-használattal a tudományos kutatásokért
A Facebook-felhasználók mostantól kezdve az Intel új szoftverével, illetve a számítógépük felesleges processzorteljesítményével járulhatnak hozzá a járványokkal vagy a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatásokhoz.
Miért csábító a konzervatív politika?
Miért van az, hogy miközben a haladó gondolkodók több száz éve a konzervatív gondolkodás halálát vizionálják, az ismeretek és a közoktatás terjedése ellenére tartják magukat a hagyományos értékek és eszmék - teszi fel a kérdést cikkében a Gawker.com szerzője.
Csökkent a tudományos élet elismertsége Amerikában
Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak szeretik a tudományt, és hálásak azokért az eredményekért, amelyekkel a tudósok megkönnyítették a modern társadalom életét. Ugyanakkor továbbra sem hisznek el bármit a tudósoknak, és nem gondolják úgy, hogy az amerikai tudományos élet lenne a legkiemelkedőbb a világon.
Ritoók Zsigmond ókorkutatóé lett a Bolyai-díj
Ritoók Zsigmond ókorkutatónak ítélték oda a 2009. évi Bolyai-díjat. A magyar tudomány legnagyobb értékű elismerését, az idén már nettó 100 ezer euró - 28 millió forint - összegű Bolyai-díjat Sólyom László köztársasági elnök adta át vasárnap este.
Párválasztáskor valóban vonzzák egymást az ellentétek
Társkereséskor az ellentétek valóban vonzzák egymást - állapította meg egy brazil tanulmány, amely szerint az emberek öntudatlanul is nagyobb valószínűséggel választanak olyan partnert, aki genetikailag inkább eltér tőlük.
Hol marad a jövő, amit ígértetek?
A múlt rakétatudósai ihletik meg a jelen sci-fi íróit, ők pedig a jövő mérnökein végeznek agymosást: mindenki agyba kötött internetet, szexrobotokat és olyan repülő űrkocsit akar, amit nem érzékel a radar, és büntetőcédulát se lehet ráhelyezni. Miket jövendöltek meg eddig pontosan, meddig van egyáltalán értelme tudományos-fantasztikus irodalomról beszélni?
2030-ban tetőzik minden baj
Élelmiszer- és vízhiány, lecsökkent energiatartalékok, lázongás, határmenti konfliktusok, tömeges vándorlás. Így fog kinézni a világ 2030-ban, állítja John Beddington professzor, a brit kormány tudományos főtanácsadója, aki szerint nem a filmek által katasztrófákkal telebástyázott 2012 hozza el az apokalipszist, hanem 2030.
Új szer a szklerózis multiplex ellen
A klinikai kipróbálás alatt álló, fampridine nevű szer javította egyes szklerózis multiplexes páciensek járóképességét – közölték tanulmányuk eredményét amerikai kutatók a Lancet című orvosi folyóiratban.
„Négerek az állatkertben!” Kiállítás a Néprajziban
Strucctojás húsvéti nyuszi díszítéssel, Bakonyban készült indiándíszek, egy magyar parasztcsalád kapakészlete, pigmeusnak nézett csimpánz, csimpánznak nézett pigmeus, ürgét főző cigányok, háromfejű istenek, kétarcú magzat, kutyahúsfogyasztás Kínában és Svájcban. Egzotikumok egy pesti kiállításról, amely nagyon is hétköznapi fenoménnal foglalkozik: a kultúrával.
