A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Már megint a károgók. Akik csak odáig látnak, hogy a friss és a korábbi Nobel-díjas magyarok közül szinte mindannyian más országban érték el eredményeiket. De a nagy károgás közepette valamiért – esetleg mert hazaárulók? – azt már nem hajlandók észrevenni, hogy például a kedden fizikai Nobellel jutalmazott három tudós közül nemcsak a magyar Krausz Ferenc él évtizedek óta máshol, de két francia társa is hazáján kívül, az Egyesült Államokban, illetve Svédországban találta meg számítását.
Mindenki megy tehát keresztbe-kasul a világban. Nincs itt semmi látnivaló. Case closed.
A megengedőbbek data science-ért kiáltanak. Tessenek már megszámolni az adattudósok, vagy ha ők nem, akkor legalább az adatújságírók, hogy az egyes országokban született-felnőtt-tanult Nobel-díjasok közül végül melyik ország mennyit tudott megtartani. Hátha a végén bizonyítottan kijön, hogy itthon is minden stabil.
„Karikó szinte megszállottan kitartott, és igaza lett. Ez a legjobb az egészben"
Focizni lehet húszezres stadion nélkül is, kutatni azonban csak jól felszerelt laborokban lehet - mondja Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, immunológus, akivel Karikó Katalin Nobel-díjáról beszéltünk. Karikó Katalin és Drew Weissman hétfőn kapta meg az orvosi Nobel-díjat. Kedden újabb szenzációként Krausz Ferenc - megosztva - elnyerte a fizikait.
