A legmélyebben élő halat sikerült filmre venni Japánnál
Több mint 8300 méteren él egy csigahalfajta Japán déli részénél.
Több mint 8300 méteren él egy csigahalfajta Japán déli részénél.
Korábbi kutatások meglehetősen lesújtó képpel szembesítettek: az agyi funkciók már a 25. életév betöltése után szépen, lassan hanyatlani kezdenek. Egy új vizsgálat szerint ez jóval később következik be.
A WHO napi 5 grammnál kevesebb só fogyasztását javasolja, ezzel szemben kapni lehet olyan kenyeret, amiből néhány szelet már a napi ajánlott sóbevitel ötödét kiteszi – derül ki egy, az Egyesült Királyságban végzett felmérésből.
Svéd kutatók még 2014-ben találták meg annak az ichtyoszaurusz néven ismert halgyíknak az egyik maradványát, ami azt mutatja, hogy az állat hamarabb élt, mint eddig gondolták.
A Tel-Avivi Egyetem kutatói szerint a bajban lévő növények olyan hangosan beszélnek, hogy azt 3–5 méterre is hallani lehet. Az emberi fül számára nem hallható frekvencián szólalnak meg.
454 helyett mindössze 1,4 kilogramm festékből lefedhető egy hatalmas repülőgép egy új felfedezésnek köszönhetően, de nem ez az egyetlen nagy előnye.
Azonnal cselekedni kell a WHO szerint, hogy ne fogyjunk ki az új, hatékony antibiotikumokból. A szervezet szerint 30 év múlva már a ráknál is több embert ölhetnek meg a szuperbaktériumok.
Egészen különleges módon, méhekkel gyűjtenének adatokat a városok – és a mézelő méhek – egészségi állapotáról tudósok.
Beszédelemzésen alapuló, a depresszió felismerését segítő nyelvfüggetlen szoftvert fejlesztenek közösen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei.
A mediterrán diéta a stroke mellett a szívroham és a korai halálozás kockázatát is csökkentheti, derül ki egy új, 35 548 ember részvételével készült vizsgálatból.
Szokatlan helyen találtak több érdekes, római kori tárgyat Franciaországban. A leletek akár 1800 évesek is lehetnek: vannak köztük a Vénusz-szobor mellett más régiségek is, mint például érmék és egy fazekaskemence.
Mivel a depressziós betegek beszéde megváltozik, adja magát, hogy akár egy szoftver segítségével is fel lehetne ismerni a depresszióban szenvedőket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei ezen dolgoznak.
Azt vizsgálták az amerikai Cornell Egyetem kutatói, hogy milyen hatással van a szívverések hossza arra, hogy hogyan érzékeljük az időt – hiszen ugyanaz az út olykor egészen rövidnek tűnik, míg máskor olyan, mintha soha nem érne véget.
Eddig nem ismert, két ősi erszényes faj megkövesedett maradványait fedezték fel ausztrál paleontológusok az észak-ausztráliai pusztaságban (Outback) végzett ásatásokon.
Az erdők, óceánok és nedves élőhelyek mind kiváló „karbonkutak”, amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitűzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés.
Biztonságosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszerek kifejlesztését tűzték ki célul a Texasi Egyetem kutatói, akik az aszpirin működését vizsgálták – a megállapításaik pedig jelentősek lehetnek akár a rák kezelésében is.
Különleges műhúst készített az ausztrál Vow, egészen konkrétan a kihalt mamutét alkották meg egy húsgolyó formájában – azt azonban nem tudni, hogyan reagálna rá az emberi immunrendszer, így egyelőre senki nem ízlelte meg a végeredményt.
Hat év sikertelen hazai bírósági tárgyalás után egy klímavédelmi csoport tagjaként több mint kétezren perelik be a svájci kormányt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat.
Az elnöki posztra Freund Tamást, a főtitkári tisztségre Kollár László Pétert, főtitkárhelyettesnek pedig Erdei Annát javasolja ismét a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jelölőbizottsága – közölte az MTA szerdán.
Az amerikai Oklahomai Állami Egyetem kutatói szerint a sejtek 37 fehérje segítségével képesek alkalmazkodni a mikrogravitációs környezethez.