Raoul Wallenberg Egyesület a tusványosi beszédről: „Nem nyelvbotlásról van szó”
Újabb szervezet kérte ki a miniszterelnök szombati szavait, amelyben „kevert fajú népekről” értekezett.
Újabb szervezet kérte ki a miniszterelnök szombati szavait, amelyben „kevert fajú népekről” értekezett.
Romániát provokáló kijelentések magyar kormányzati tisztségviselők részéről nem hangzottak el a Tusványoson a román diplomácia vezetője szerint, aki azt azonban sajnálatosnak nevezte, hogy Orbán Viktor Románia területéről terjesztett olyan nézeteket, amelyekkel Bukarest nem tud azonosulni.
Az EMIH rabbija arra a beszédre reagált, amiben a kormányfő úgy fogalmazott: „mi nem vagyunk kevert fajúak”.
A zsidó szervezet találkozót kér a miniszterelnöktől.
Egységben maradni – nagyjából ennyit tudott ajánlani a miniszterelnök megoldásként a közelgő problémákra, miközben teljesen elvontan magyarázta még a kézzelfogható ügyeket is.
A háború elején a kormány, ha vonakodva is, de elítélte a támadót, és megszavazta az első szankciókat, de szakított a közös vonallal, amikor levetette Kirill pátriárkát a feketelistáról. Orbán Tusnádfürdőn rátett még egy lapáttal, hiszen kijevi propagandának minősítette, hogy Oroszország a NATO-ra is kiterjesztheti a hadműveleteket. Szerinte a katonai szervezet hibázott, amikor nem ment bele az orosz biztonsági igényekbe.
A „kevert fajú” Európa elleni fellépés volt a legerősebb kifejezés az idei, amúgy meglepően unalmas és demotiváló tusnádfürdői Orbán-beszédből. Lett is visszhangja, pedig a most “náci beszédnek” minősített gondolatok sem újak a miniszterelnöktől, időről-időre előveszi és leporolja azokat, igaz, ennyire egyértelműen még nem fogalmazott. A beszéd újdonsága volt viszont, hogy Orbán szerint 2030-ra már nem utolérni akarjuk az addigra amúgy is válságba kerülő Nyugatot, hanem inkább arra „gyúrunk”, hogy „bevasaljuk”, amivel a világ tartozik nekünk – akármi is az.
Hiába ajánlgatta Orbán Viktor, nem lehetett Fidesz-fröccsöt kapni Tusványoson. Pedig a beszéd után sokaknak szüksége lett volna rá. Helyszíni riportunk a bocskaiban izzadó közönségről, a Varga Judit-szelfikről, a miniszterelnöki vízió fogadtatásáról és arról, hogy Tusnádfürdőn harapni lehetett az Orbán-szimpátiát, de a taps már nem a régi.
Több év kihagyás után újra a Bálványosi Szabadegyetemen adott iránymutatást Orbán Viktor.
Szerinte aggodalomból fogalmaznak meg sarkos véleményt az unióval szemben.
A magyar nemzet 33 nemzedék óta sikeresen védi a szabadságát, a túléléshez pedig a leleményességére és a tehetségek kiaknázására tudott támaszkodni – mondta a miniszter Tusnádfürdőn.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei azért érdekesek, mert egy átfogó külpolitikai koncepció rajzolódik ki belőlük. Ezt a koncepciót rengeteg kritika érte már az elmúlt években – különösen a híres 2014-es beszéd óta. De mind ez ideig kevesebb figyelem fordítódott a beszédekben rejlő egyik legérdekesebb komponensre: a külpolitikai közvetítő szerepre, ami teljesen más, mint a rendszerváltás idején rögzült mintakövető Nyugat-kép. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársainak elemzése a Fideszről mint „külpolitikai pártról” és a miniszterelnök nem nyugati, de nem is keleti politikaképéről.
Zúgott az „egy vérből valók vagyunk”, majd a „köszönjük, Viktor!” is.
„Látjuk, mi felé megyünk, mibe csúszunk bele” – mondta a pénzügyminiszter Tusnádfürdőn.